A mérés változott, emiatt ekkora a visszaesés a diákok teljesítményében - írja az Oktatási Hivatal.

Ahogy az egész magyar sajtó zengi, tovább zuhant a hat éves Fidesz-KDNP kormányzás alatt a magyar diákok teljesítménye az értő olvasás és a természettudományos ismeretek terén, egyedül a matematika tartotta magát az egyébként sem túl magas értéken 2012 óta. A 2015-ös magyar adatok messze a vezető gazdaságot tömörítő OECD-országok átlaga alattiak.Az Oktatási Hivatal nem győzi megjegyezni, hogy 2015-ben egy új mérési módszert alkalmaztak: a feladatok jelentős részét a nyomtatott feladatlapok helyett digitálisan kellett megoldaniuk a diákoknak, ami megváltoztatta azt is, hogy pontosan a korábbi mérési szempontokat hogyan súlyozzák, valamint hangsúlyosabb lett a digitális értő olvasás és írástudás.

Megítélésünk szerint a legfontosabb megállapítás, amelyet a PISA2015-tel kapcsolatban mindenképpen meg kell fogalmaznunk, hogy ezzel a méréssel egy teljesen új PISA-vizsgálat vette kezdetét.

- írja az OH. Ezzel önmagában nincs is probléma, ugyanis valóban azt mutatják az adatok, hogy kétszámjegyű változások vannak az egyes országok pontszámaiban, sőt, van olyan, hogy egy fejlett ország nagyot zuhant, viszont egy kevésbé fejlett sokat javult. A mérés átalakulása hozhat ilyen eredményeket, az OECD országok átlaga is 501-ről 493-ra csökkent.

Az OH ódzkodik attól, hogy a 2015-ös mérést a 2012-eshez, vagy a korábbiakhoz hasonlítsuk, vagyis trendszerűnek tekintsük, ami Magyarország esetében a romlást a diákok teljesítményének romlását jelentené. Két dolgot azonban ennek ellenére érdemes figyelembe venni, ami mégis támpontot adhat a diákok teljesítményének értékelésében:

• Az új módszer olyan kompetenciákat is mér, amelyek az gyerekek fejlődése szempontjából hangsúlyosabbak. Nem véletlenül váltottak például digitális felmérésre, mely a jövő
• Az OECD-átlag lehet hogy változik, sőt az is romlott, de az átlaghoz viszonyított helyzetünk mégis romlott(?), azaz nőtt a leszakadás.

2012-ben az OECD országok átlageredménye szövegértésből 496, matematikából 494, természettudományból pedig 501 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományból pedig 494 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye mindhárom  területen  alacsonyabb volt az OECD-átlagnál.

2015-ben a természettudományok tekintetében az OECD-átlag 493 pont, a magyar diákoké 477. A szövegértésnél 493 pontos OECD-átlaghoz képest csak 470 pont a hazai diákok átlaga. Matekból sem vagyunk sajnos jobbak, 490-et kellett volna elérni az átlaghoz, de csak 477 sikerült.

Az OH tehát azt mondja, hogy érdemes új számokként kezelni az adatokat. Érdemes viszont megnézni, hogy 2012-ben az OECD átlagpontszámának hány százalékát hozták a magyar diákok 2015-ben, azaz kirajzolódhat az, hogy felzárkóztunk vagy inkább leszakadtunk az átlaghoz képest. Vegyük az OECD pontjait 100 százaléknak, és ehhez mérjük a magyar pontátlagot, akkor 2012-ről 2015-re az alábbi százalékos változások rajzolódnak ki:

• matematikából enyhe felzárkózás mutatkozik, 96,55 százalékról 97,34 százalékra közelítettük meg az OECD pontátlagát: +0,79%
• szövegértésből erősebb a leszakadás, 98,38 százalékról 95,33 százalékra távolodtunk az OECD pontátlagától: -3,05%
• természettudományok terén is leszakadtunk, 98,6 százalékról 96,75-re: -1,85%

Igaz tehát, hogy változtak a mérések, de ez egyformán érvényes volt minden OECD országra, valamint összehasonlítási alapunkat az is erősíti, hogy az átlag relatív változása, még ha pontszámban jelentősnek is tűnik, sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az egyes országok teljesítménye. Ennek fényében az Oktatási Hivatal magyarázata a durván romló eredményekre a pontszámok tekintetében érthető, de az átlaghoz viszonyított helyzetünk szerint korántsem.

Különösen nem meglepő a szövegértési eredmények romlása, ha a digitálisra változtatott felmérést olyan magyar diákoknak kellett elvégeznie, akiknek a digitális íráskészsége és szövegértése messze átlag alattiak: