Az elnök szerint ha bevezetik a tervezetet, az valószínűleg a felvételi szigorítását jelentheti, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne, vagyis hosszútávon elbocsátásokkal járhat.

Szólt arról is, hogy a középiskolai felvételi rendszer már hosszú ideje létezik és a központilag kialakított teszteket - matematikából és magyarból - mindenkinek meg kell írnia, aki gimnáziumba jelentkezik. "Itt nincs nóvum, csak a politikai sandaság" - mondta Mendrey László, hozzátéve, hogy valójában a rendszer megszigorításáról lehet szó.

Megjegyezte, hogy a rendszer átalakítását természetesen lehet kezdeményezni, de jobb lenne, ha nem politikusok tennék ezt, hanem a szakma hosszú kutatómunka és előkészület után.

Lázár János a múlt csütörtökön jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, a kötelező gimnáziumi felvételi nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarják átterelni a diákokat a szakképzésbe.