Az Európai Unió milliárdokat fordít a magyar oktatás fejlesztésére, az eredmények mégis egyre rosszabbak. Az uniós trendekkel is szembemegyünk - írja a Népszava.
A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza.
Az EU célja, hogy 2020-ra legalább 40 százalékra növelje a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát - írja a Népszava. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyar 30-34 éveseknek 2015-ben csak a 34,3 százaléka, 2016-ban pedig 32,8 százaléka rendelkezett diplomával (az EU-átlag most 39 százalék).
Aggasztó folyamatok figyelhetőek meg a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának változásában is. Míg az uniós átlag állandó csökkenést mutat, a magyar folyamatosan nő.
Az államtitkár szerint nem országos szintű a tanárhiány
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint csupán helyi léptékű jelenségről van szó - írja a hvg.hu. Rétvári a Magyar Időknek beszélt a kérdésről - írja az oldal - amelynek megoldására szerinte a kormány számos intézkedést hozott. Ezek eredménye, hogy osztatlan tanár szakra 2013-hoz képest idén 79 százalékkal több hallgatót vettek fel.
