Az emberi erőforrások minisztere megegyezést szeretne a köznevelés kérdéseiben, ebben az ő felelősségük, hogy mindenkivel beszéljenek, aki javítani akar a köznevelés rendszerén, a felhalmozódott hibákon, de nem eresztenek a Köznevelési kerekasztalból.

A miniszter hangsúlyozta ATV Szabad szemmel című pénteki műsorában elmondta, hogy köznevelési kerekasztal az, ahol van értelme dolgozni, itt már komoly eredmények születtek. Javasolta, hogy mindenki vegyen részt a kerekasztal munkájában.

Nem olyan ügyről van szó, amelyet egyik napról a másikra lehetne megoldani, de mindenkivel hajlandók tárgyalni - mondta, egyúttal türelmet kért. Hozzátette, hogy vannak még olyanok, akiknek van mondanivalójuk az ügyben, ezért mindenkit várnak, akik valóban javítani akarnak a helyzeten - utalt a sztrájkolóra és a tiltakozó civilekre.

A tárcavezető hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni, és sajnálja, hogy "kockáztatják ezeket az eredményeket". A kérdéses pontok egy része bérügyeket érint, ezekben "nem tudunk továbbmenni, ez a probléma", hiszen ehhez plusz 50 milliárd forint kellene, és "ez most nem megy" - fogalmazott. Mikor a miniszter "bérügyeket" említ, fontos hozzátenni, hogy a tanárok nem a saját béremelésükért tiltakoznak - ezt Galló Istvánné, a PSZ elnöke többször hangsúlyozta -, hanem azon iskolai, nem pedagógus dolgozók bérén szeretnének javítani, akik lassan egy évtizede nem részesültek emelésben.

Balog Zoltán vélte, a pedagógusok munkateher-csökkentésébe sem tudnak belemenni, mert az OECD- és más nemzetközi felmérések alapján a magyar pedagógusok óraterhelése így is az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és "ennél lejjebb nem fogunk tudni menni". A szakszervezetek korábban kiemelték, hogy az órákat és az egyéb feladatokat olyan további munkák, például adminisztráció terheli, amely együtt jóval meghaladja a 40 órás munkahetet, otthon és hétvégén is dolgoznak a pedagógusok.

Arról is beszélt, hogy eddig még egyetlen önkormányzat sem kérte, hogy adják vissza az iskolákat. A korábbi rendszer működésképtelen volt, hiszen az önkormányzatok nagy adósságokat halmoztak fel, és ha a fenntartó fizetésképtelen, akkor az iskolák is - tette hozzá. A 21. században ráadásul nem működhet úgy egy intézmény, hogy ne legyen külső minőségi kontroll, ezért hozták be a szakfelügyeletet, a minősítést, és ehhez egységes fenntartó kell - magyarázta.

Balog Zoltán azt is elmondta, hogy a háttérintézményekkel kapcsolatos döntés célja a bürokrácia-csökkentés, és még nincs végleges döntés - utalva a tankönyvkiadásért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszüntetésére.