Furcsa összehasolításba keverte a PISA-tesztet az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.

Két nagyobb nemzetközi felmérés, a TIMSS és a PISA kapcsán előbbit domborította ki a Brassói Sándorral, az OH köznevelési elnökhelyettesével a Magyar Hírlapban megjelent interjú. Brassói felhozta, hogy a PISA-val szemben a TIMSS mérés régebbi, ami nem túl releváns annak tekintetében, hogy milyen kompetenciákat mér és milyen hatékonysággal. Elmondta azt is, hogy a TIMSS-teszet 57 ország végzi el a diákok körében, ami a PISA-mérésben résztvevő közel 72 tagországhoz képest szűkebb.

Mi a TIMSS és a PISA

A Bostoni Egyetem kutatói a negyedik és nyolcadik osztályosok körében készült felmérése során a diákok matematikai és természettudományos kompetenciáit vizsgálják. A feladatok a megkövetelt lexikális tudás mérésére alkalmasabbak, némileg kisebb hangsúlyt kap a problémamegoldás és a kreativitás. Ezzel szemben a PISA utóbbira helyezi a nagyobb hangsúlyt, tehát a természettudományos és matematikai feladatok inkább a környezetet adják, a lényeg a problémamegoldáson, az összetett gondolkodásra való készség mérésén van. A PISA ezek mellett méri a 15 éves diákok szövegértési készségeit is, hogy mit tudnak kezdeni az elolvasott információval. Összetettsége miatt a PISA-felmérések nagyobb presztízsűek, ugyanis egy ország versenyképességét jól jellemzi, hogy a 15 évesek milyen készségekkel rendelkeznek, milyen színvonalú az oktatási rendszer.

Brassói László árnyalta a képet, hogy a TIMSS csak a tárgyi tudás mérésére lenne alkalmas, mindössze arról van szó, hogy a feladatokat azok szerint állítják össze, amit a tagországok tanterve szerint tudnia kell a diákoknak. Hozzátennénk, igaz, hogy ezen a téren tisztességes eredmények születtek a magyar diákok részéről, ám ez magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a tantervünk a rossz nemzetközi viszonylatban. Megnyugtató lehet viszont, hogy a diákok meg tudják tanulni azt, amit megkövetelnek tőlük, a rendszer alkalmas ennek a tudásnak az átadására.

A mérések azt mutatják, hogy jobban oda kell figyelni a felső tagozatosok szövegértési és matematikai képességeinek, tudásának erősítésére, illetve hatékonyabb felzárkóztató programok kellenek - véli Brassói. Például, a gyengén sikerült 2015-ös PISA-teszt teljesen új volt abból a szempontból, hogy az egész mérést digitális alapon kellett megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy számítógépen kellett kitölteni egy hagyományos tesztet, hanem a tesztpéldák "gyakorlatilag virtuális kísérletek, interaktív szimulációs feladatok voltak" - tette hozzá. A gyenge PISA-eredmények megjelenésekor mellékelt értelmező szövegben az OH is ezt emelte ki, bár magának a felmérés digitálisra való áthelyezése nem csak a kutatók kényelmi szempontjait, hanem a diákok digitális készségeinek felmérését szolgálta, amiben súlyosan lemaradtunk az európai versenytársainktól.

Félreértés ne essék, mindkét mérésnek nagy jelentősége van, ám az eltérő hangsúlyok miatt más-más dolgok mérésére alkalmasak, ezeket együttesen kell vizsgálni, mikor a magyar diákok képességeiről, az oktatási rendszer minőségéről alkotunk képet.