„A tanfelügyelet olyan, mintha szobrászatnak neveznénk a favágást” Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A tanfelügyelet olyan, mintha szobrászatnak neveznénk a favágást”

Az oktatáskutató egy fa kivágásához hasonlította azt a rendszert, amelyet a kormány tanfelügyelet néven működtet.

A tavaszi időszakban az Oktatási Hivatal (OH) összesen 1122 tanfelügyeleti ellenőrzést végzett, továbbá 51 iskolában átfogó, komplex vizsgálatot is lefolytatott – írta a Népszava az állami szerv összefoglalója alapján.

Mi történik valójában, és minek kellene történnie?

„Ez nem tanfelügyelet” – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV műsorában. Hozzátette: egy valódi, független szakmai szervezet feladata az lenne, hogy ellátogasson egy iskolába, és segítse annak problémamegoldását. Egyfajta tükröt kellene állítania az iskola elé, amelyet az intézmény saját munkájának értékelésére és a fejlesztendő területek azonosítására használhat. Ez lenne a modern tanfelügyelet lényege.

Azt az adminisztratív ellenőrzési mechanizmust, amelyet ez a kormány működtet, erős túlzás tanfelügyeletnek hívni. Egy kicsit olyan, mintha szobrászatnak neveznénk azt, amikor valaki egy hatalmas fát láncfűrésszel kivág” – fogalmazott.

Kifejtette: amit hol tanfelügyeletnek, hol szakmai ellenőrzésnek neveznek, valójában egy túlbürokratizált mechanizmus. Ennek keretében a mesterpedagógusnak kinevezett tanárok átmennek egy másik iskolába, és egy rendkívül adminisztratív szempontrendszer alapján dokumentumokat, valamint interjúkat ellenőriznek – vagyis a jogszabályok betartását és az adminisztratív fegyelmet vizsgálják.

Ez csupán egy szakmai mázzal leöntött ellenőrzési folyamat. A kontrollon kívül nincs más funkciója, fejlesztő szerepet nem képes betölteni. Részben azért sem, mert a tankerületek által kívülről mikromenedzselt, önállóságukat teljesen elvesztett iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni – azok csak saját erőfeszítéseik révén képesek fejlődni.”

 

Jó, ha délután 4-kor kapnak főtt ételt - középiskolák tucatjai működnek menza nélkül szerte az országban Közoktatás Székács Linda

Jó, ha délután 4-kor kapnak főtt ételt - középiskolák tucatjai működnek menza nélkül szerte az országban

Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.