Ha nem történik érdemi kibocsátáscsökkentés, a 21. század végére szinte eltűnhet a tél jelképe, a hó itthon.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói megvizsgálták, „hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal”. Felmerült a kérdés: valóban több hó volt-e a rendszerváltás környékén vagy csak az emlékek színezik ki? A kutatók szerint „a válasz árnyaltabb, mint ahogy azt a nosztalgia sugallná” - derült ki a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményből.
Európa havas napjai elfogynak – kivéve az északi régiót
A globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. A változások mögött „statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll”, miközben a tél továbbra is rendkívül változékony évszak.
A kontinens több részén hasonló folyamat figyelhető meg: az 1991–2020-as és az 1961–1990-es klímaátlagok összevetése alapján Európa nagy részén visszaesett a hó mennyisége.
A kutatás szerint Magyarországon ez „évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent”, míg az Alpokban és a Kárpátokban a visszaesés 30–50 cm között mozog. Egyedül „a kontinens legészakibb vidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben”.
A hazai havazás: szélsőségek és csökkenő tendencia
Hazánkban a havazás rendkívüli ingadozást mutat időben és térben. A legnagyobb havazás a kutatások szerint „az 1969/70-es télhez kötődik”, amikor jelentős csapadék többlet nagy hideggel párosult. Ezzel szemben voltak olyan telek is, amelyek hidegek voltak, mégsem esett hó, mert „csapadék alig érkezett”.
A kutatók szerint a természetes ingadozások mellett „jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése”.
Tényleg elmúlt a fehér karácsonyok ideje?
1971 óta országos léptékben az alábbi években lehet valóban fehér karácsonyról beszélni: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.
Az utóbbi években „leginkább a szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek”.
A térképes elemzések szerint:
- az elmúlt 10 évben „az ország nagy részén mindössze 1–3 alkalommal volt fehér a karácsony”;
- 2000 körül volt a legtöbb havas ünnep, ekkor Budapesten „tízből hat ünnep is havas volt”;
- 2015 óta egyes térségekben „gyakorlatilag egyáltalán nem volt fehér karácsony”.
Mit hozhat a jövő?
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak. Optimista esetben a párizsi egyezmény céljainak megvalósulása esetén „a század végére a hóesés 20 cm-rel esne vissza”, míg pesszimista pálya esetén a veszteség „30–50 cm is lehet”, ami sok évben „a hazai téli havazás eltűnését jelentené”.
A kutatás szerint „a jövő tehát rajtunk múlik”: a kibocsátások mérséklése nélkül nemcsak a fehér karácsonyok, hanem a hazai téli havazás egésze lehet a múlté. Mivel a hó eltűnéséhez „nem lehet alkalmazkodni”, a megoldás kizárólag a kibocsátáscsökkentés lehet – döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten.



