Az utolsó óvodai évben az iskolára való készülés helyett a közösségépítésre mehet el az energia nagycsoportban, ha elfogadják a kormány új rendelettervezetét, amelynek értelmében szeptembertől külön, homogén csoportokba kell tenni azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdik az első osztályt.
Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.
Homogén csoportokkal működő ovikban is gondot okozhat
Egy alföldi kisváros egyik egyházi óvodájának vezetője az Eduline-nak a rendelettervezet kapcsán úgy fogalmazott, hogy még nekik is gondot fog okozni, ha a jogszabályt a jelenlegi formájában elfogadják, pedig alapvetően náluk homogének a csoportok.
„Még nem tudjuk, hogy hány kisgyerek marad a nagycsoportban, mert még mindig van olyan gyerek, akivel kapcsolatban várjuk az Oktatási Hivatal döntését. Reméljük, hogy ez február vége felé kiderül, ugyanis ettől függ, hogy hány hely üresedik meg a csoportban.”– mondta az intézményvezető, majd hozzátette, hogy eddig, ha egy 25 fős nagycsoportból 5 gyerek kezdte szeptemberben az iskolát, akkor az ő helyükre nevelőtestületi döntés alapján még éppen nem óvodaköteles, főleg őszi születésű gyerekeket vettek fel. A következő tanévben a 20 nagycsoportos is elkezdte az iskolát, és az ő helyükre pedig óvodaköteles gyerekek érkeztek, így lett újra homogén a csoport.
A mostani rendelettervezet értelmében azonban a nagycsoportban a megüresedett helyekre csak 5 vagy 6 éves jöhet, akiket a többi csoportból kell áttenni, hogy teljesen fel tudják tölteni a létszámot.
Az óvodavezető kiemelte, hogy a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a csoportszoba nagyságától is függ, hány ovis járhat oda, hatékonysági okokból mindig törekedni kell a maximális létszámra, és arról nem beszélve, hogy nem minden korcsoportból van mindig teljesen ugyanannyi gyerek egy óvodában.
Az óvodavezető aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a rendelettervezet szövegéből kikerült többek között az óvodapedagógusok módszertani szabadsága. Eddig ők tevékenységalapú program alapján dolgoztak, mert szerintük
nem a papíros-ceruzás feladatokkal, hanem élményekkel és játékkal válnak az ovisok iskolaéretté.
„Az iskolaérettség nem az utolsó évben alakul ki. Ha egy kiscsoportos megtanulja egyedül felvenni a pizsamáját a délutáni alváshoz, az már egy fontos lépés ahhoz, hogy elsőben 15 perc alatt át tudjon öltözni testnevelés órára.” – emelte ki az óvodavezető, aki szerint a vegyes csoportos óvodák még hozzájuk képest nagyobb gondban lesznek szeptembertől, hiszen a csoportjaikat teljesen át kell szervezniük.
A gyerekek ihatják meg a levét
Egy több évtizede egy megyeszékhelyen lévő óvodában dolgozó óvodapedagógus szakmailag nem tartja jónak, hogy hirtelen át kell szervezni a csoportokat.
„Ha bejön egy hároméves kisgyerek, legtöbb esetben három évet tölt együtt az óvodapedagógussal. Ezalatt együtt szocializálódnak, összekapcsolódnak, így az utolsó évre már egymás mozdulatait, szavait, hanglejtését teljesen megismerik” – jegyezte meg az óvodapedagógus, aki nem tudja elképzelni, hogy a csoportok átszervezését a gyakorlatban hogyan fogják kivitelezni.
Egyik szülő sem fog örülni, hogy ha utolsó évben másik óvodapedagógushoz kerül a gyereke, mikor az éppen adott óvó nénire már éppen ráhangolódott. Egy gyerek számára a legfontosabb a stabilitás
- mondta az óvodapedagógus, aki szerint, ha az utolsó évben egy csoportba teszik az óvodán belül az iskolába készülőket, akkor az energia és a figyelem emiatt a közösségépítésre megy el, nem pedig arra, hogy a gyerekek felkészüljenek az iskolára.
