Február 15-én tartotta az évértékelő beszédét Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke. A kongresszuson Magyar az egészségügy, a gazdaság és a vidékfejlesztés mellett az oktatással kapcsolatban is számos ígéretet fogalmazott meg. A beszédét rögtön azzal indította; versenyképes és mindenki által hozzáférhető oktatás nélkül nincs magyar jövő.
A TISZA párt az oktatás területén az alábbi 12 pontot fogalmazta meg, melyek megvalósítását tervezik, ha kormányra kerülnek:
- a Klebelsberg Központ megszüntetése,
- önálló Oktatási Minisztérium létrehozása,
- új Nemzeti Alaptanterv a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve,
- azonos színvonalú oktatás biztosítása minden magyar gyereknek,
- az egyetemi autonómia visszaállítása,
- megoldják, hogy újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat a magyar egyetemisták,
- pártfüggetlen igazgatók az oktatási intézmények élén,
- a tanárképzés megújítása,
- tehetséggondozás, mint nemzeti ügy
- a 21. századi körülményeknek megfelelő oktatás biztosítása,
- kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek oktatására,
- a szak- és felnőttképzés fejlesztése.
Hogy az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan alakította át az oktatást, amelyet Magyar Péter és a TISZA Párt az ígéreteik alapján megreformálna, azt nehéz és meglehetősen hosszú lenne összeszedni.
A "tevékenységük" néhány kiemelendő pontja közé tartozik azonban, hogy
- 2012-ben önkormányzatok helyett egy központi állami szervezet, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) lett a nem egyházi vagy magánkézben lévő iskolák fenntartója, és jelenleg is ez a rendszer működik.
- ugyanebben az évben leszállították a tankötelezettséget 16 évre.
- folyamatosan csökkentik a keretszámokat a felsőoktatásban, 2025-ben például 32 egyetemtől vettek el több száz állami férőhelyet.
- elvették a szabad tankönyvválasztás jogát, egységesítették a tankönyvpiacot.
- 2012-ben és 2020-ban is felülbírálták a Nemzeti Alaptantervet. Szakértők szerint tovább növelték ezzel a diákok terheit, az érettségi vizsgákon pedig a gyakorlati tudás helyett sokkal inkább a lexikális tudáson van a lényeg.
- államtól független, alapítványi fenntartásba szervezték át a magyar egyetemek többségét,
- közvetetten emiatt pedig a modellváltó egyetemek hallgatóit és kutatóit kizárták az Erasmus-programból.
