Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Január 18-án vettek részt a központi írásbelin a középiskolába készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint 9. évfolyamra jelentkező nyolcadikosok. A diákoknak 45-45 percük volt arra, hogy magyarból és matekból is 10-10 feladatot megoldjanak, és tárgyanként a lehető legtöbb pontot szerezzék meg az 50-ből.
A központi írásbeliről az Eduline-on is részletesen beszámoltunk. Az általunk megkérdezett negyedikesek a magyart kifejezetten könnyűnek érezték. Volt, aki a cicás fogalmazást 13 perc alatt megírta. A matek pedig nem okozott senkinek sem különösebb meglepetést.
A hatodikosok ehhez képest a magyart érezték nehezebbnek. Többen azt mondták, hogy örültek volna egy kis plusz időnek, mert néhány helyen a feladatok megfogalmazása kissé zavarosnak tűnt, és az sem segített a helyzetükön, hogy a szólásokból és közmondásokból a kevésbé ismerteket kérték tőlük számon.
A nyolcadikosoknak a korábbi évekhez hasonlóan a matek ment rosszabbul. Az egyik diák a vizsga után az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, csak nehezebbek.
A diákok és velük együtt a szüleik azért is izgulhatnak idén ennyire, mert a tankerületek javaslatára az állami gimnáziumok is a legtöbb helyen ajánlott (néhány intézményben pedig kötelező) minimumponthatárokat vezettek be. Gimnáziumi képzésre legalább 50 pontos központi felvételi eredménnyel lehetne bekerülni, míg a nyelvi előkészítős osztályokba 60 a ponthatár. A 6 és 8 osztályos tankerületi gimnáziumokban pedig ajánlott 70 pontos központi írásbelit elérni.
A pontszámokat több intézmény kiteszi a honlapjára, míg máshol online, külün oldalon oktatási azonosítóval lehet megnézni, de vannak olyan középiskolák, ahol csak a központi írásbeli után 8 nappal, a megtekintésen derüllnek ki az eredmények.
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy abban az intézményben, ahol írták, hány pontot szereztek átlagosan a diákok a központi írásbelin.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Budapest)
Az AKG minden évben az elsők között közé, hány pontja lett a náluk vizsgázó diákoknak. Az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. Idén például a hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól.
Hatodikosok:
- magyar: 28,6 pont
- matek 26,5 pont
Nyolcadikosok:
- magyar 33,7 pont
- matek 30,0 pont
Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium (Budapest)
A Kőrösiben idén 148 nyolcadikos diák írta meg a központi felvételit, a nyolcadikosok átlagpontszáma tavalyhoz képest, ha nem is sokkal, de csökkent.
Idén az átlagpontszámok a következőképpen alakultak
- magyar: 31,64 pont
- matek: 28,72 pont
Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium (Miskolc)
Nem kellett az eredmények miatt sokáig izgulniuk azoknak a diákoknak, akik a miskolci Kossuth iskolában írásbeliztek. Bár átlagpontszámokat itt nem tettek közzé, az adatokból az látszik, hogy az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a matek sokkal rosszabbul sikeredett, mint a magyar. Többen még a tíz pontot sem érték el, ugyanakkor magyarból akadt jó pár 30 pont feletti írásbeli is.
Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum és Kollégium
A debreceni Bethlenben is hamar kijavították a központi írásbelit, így már a megtekintés előtt is lehet tudni, hogy ki hány pontot szerzett. A statisztikákból itt is az derül ki, hogy magyarból vizsgasor volt a könnyebb. Szép számmal akadtak 30, sőt 40 pontos dolgozatok.
(Cikkünket, ahogy derülnek ki az eredmények, folyamatosan frissítjük.)
Hogy mennyire érezték nehéznek a központi írásbelit a nyolcadikosok, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.