Január 18-án szombaton délelőtt 10 órától írják a központi felvételi vizsgát azok a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok, akik a következő tanévet gimnáziumban kezdenék.

A felvételi időszak egyébként is stresszes az általános iskolás diákok számára, hiszen a központi felvételi sokuk számára életük első komolyabb megmérettetése. Idén azonban még nagyobb nyomást jelenthet, hogy októberben kiderült; a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.

Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.

Annak tekintetében, hogy a központi felvételi vizsgán 2024-ben

• a nyolcadikosok átlagpontszáma összesen 51,2 pont (magyar: 29,5, matek: 21,8)
• a hatodikosok átlagpontszáma 58,6 pont (magyar: 30,4, matek: 28,2)
• a negyedikesek átlagpontszáma pedig 67,0 (magyar: 30,1, matek: 36,9) pont volt,

ezek kifejezetten magas ponthatároknak számítanak.

Mindezekkel kapcsolatban a Klebelsberg Központ az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta; ez csak egy ajánlás és a középiskolák továbbra is szabadon dönthetnek arról, figyelembe veszik-e a tankerületek minimumponthatárokra vonatkozó javaslatát vagy nem. A cél a gimnáziumi képzés "presztízsének" növelése.

A legjobb iskolákban eddig is magas ponthatárok voltak

Azoknak a diákoknak, akik az ország legjobb intézményeibe szerettek volna bekerülni, már a korábbi években is a lehető legjobban kellett teljesíteniük a felvételin.

Fontos tudni, hogy az Oktatási Hivatal arról nem gyűjt adatot, hogy a középiskolákban mennyi a felvételi összpontszám, az elmúlt években azonban számos iskola megosztotta azt a saját honlapján, hogy náluk hány pontot kellett elérni a bekerüléshez.

A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában 7. helyen szereplő VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban a felvételiző diákok 2024-ben maximum 350 pontot érhettek el. A központi felvételi vizsgával matematikából és magyarból maximum 100-100 pontot, az általános szóbeli vizsgával 40, az idegen nyelvű szóbelivel szintén 40 pontot szerezhettek. A hozott pontokat, vagyis a 7. és 8 osztályos általános iskolai eredményeket pedig maximum 70 pontos értékben számították be.

A bekerüléshez szükséges ponthatárok a különböző tagozatokon a következőképp alakultak 2024-ben:

• 0003 (haladó angol nyelvi tagozat): 297 pont
• 0004 (haladó német nyelvi tagozat): 291 pont
• 0005 (angol kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 302 pont
• 0006 (német kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 313 pont
• 0007 (francia kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 303 pont
• 0009 (spanyol kezdő nyelvi előkészítő tagozat): 312 pont

A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma volt.

A 300 körüli pontokat látva pedig joggal lehet arra következtetni, hogy az intézménybe csak olyan diákok jutottak be, akik a központi felvételin mindkét tárgyból magas pontszámot értek el, emellett pedig az általános iskolai eredményeik és a szóbeli felvételijük is kimagaslóan sikerült.

Hasonlóan magas pontzsámokat kellett elérniük azoknak a tanulóknak is, akik  HVG 2025-ös rangsorában 17. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnáziumba jelentkeztek. Itt a diákok maximum 400 pontot érhettek el. Maximum 120 pontban vették figyelembe a hozott pontjaikat, 100-100 pontot szerezhettek a központi felvételivel és 80 pontot a szóbeli felvételivel.

A 0041-es kódú speciális angol tantervű négy évfolyamos gimnáziumba 16 főt vettek fel, a ponthatár 351 volt, a mindösszesen 12 férőhellyel induló 0042-es kódú német nemzetiségi négy évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek pedig összesen 320 pontot kellett elérni a bekerüléshez.

A hat évfolyamos gimnáziumban az emelt óraszámú, 28 fős angol tantervű osztályba (0061) 338 ponttal lehetett bekerülni. A szintén hat évfolyamos emelt német tantervű, 28 férőhelyes gimnáziumba (0062) 320 pont, a speciális, 14 férőhelyes matematika tantervű évfolyamra 337, a szintén 14 férőhelyes emelt óraszámú természettudományi évfolyamra pedig 339 volt a ponthatár.

Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

• csak az általános iskolai jegyek alapján,
• az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
• az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.