Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.
A 2025/2026-os tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket december 27-től lehetett leadni elektronikusan Ügyfélkapu+, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerén keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.
A Szülői Hang idei eljárásra vonatkozó statisztikái szerint az eddig leadott kérelmek valamivel kevesebb, mint felénél, a gyerek helyből megkapták a halasztást. Akiket szakszolgálati vizsgálatra küldenek, azoknak is jó esélyük van a plusz egy év ovira. Igaz, az eljárás macerásnak tűnik, de szakszolgálatoknál a gyerekek érdekét tartják szem előtt, és a korábbi évek adatai alapján nagy többségüknek nem kell elkezdenie az elsőt.
Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy kedd délig 280-an töltötték ki a kérdőívüket, amiben többek között azt vizsgálták, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el vagy utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, illetve hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.
Az ábrán is jól látható, hogy jelenleg a kérelmek 48%-át automatikus elfogadták, és egy kicsivel több 52%-át küldték tovább szakszolgálati vizsgálatra az ovist. Azonnali elutasításról cikkünk írásáig nem volt adat.
Fontos kiemelni, hogy ezek nem végleges adatok. A napokban valószínűleg sokan adják még be a kérelmeiket, és sokan fordulnak még meg a szakszolgálatoknál is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a tavaly ilyenkor az előzetes felmérésben az arányok fordítva voltak. Akkor a kérelmek 56%-át fogadták el automatikusan és 44 %-ban pedig a szakszolgálati vizsgálat mellett döntött az OH.
Az, hogy a kérelmet milyen arányban küldik tovább a szakszolgálatokhoz, vármegyénként változó. Ezt az alábbi, a Szülői Hang felmérésén alapuló diagram is jól szemlélteti.
Vannak vármegyék, ahonnan nem érkezett elég adat, hogy reprezentatív eredményt lehessen bemutatni. Az viszont már látszik, hogy Komárom-Esztergom vármegyében eddig rengeteg kérelmet küldtek további kivizsgálásra.
A csatolmányok is fontosak az elbírálásnál
Sok esetben csatolmányfüggő is, hogy kinek hagyják jóvá elsőre a kérelmét. Tapasztalatok alapján – bár a beiskolázással foglalkozó szülői Facebook-csoportban sok ellenpélda is fellelhető – akik a lehető legtöbb dokumentummal alátámasztották, hogy a gyereküknek szükséges lenne még egy év az oviban, azok nagyobb eséllyel kapták meg az automatikus jóváhagyást.
Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.
A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a
- pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
- óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
- szakorvosi vagy háziorvosi igazolás
Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.