Mikor indul az ügyintézés? Mit érdemes beleírni a kérvénybe? Miért baj, ha valaki lecsúszik a határidőről? Összegyűjtöttünk mindent arról, hogyan érdemes kérelmezni a plusz egy év óvodát.

December 27-től érhető el az dokumentum, amivel a szülők kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál, hogy ha a gyerekük augusztus 31-ig betölti hatot, még egy évet maradhasson az óvodában. Ha valaki viszont a karácsonyi rohanás és a még kaotikusabbnak tűnő évkezdet miatt lecsúszik a határidőről, akkor annak a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az iskolát, ha még egyáltalán nem lenne érett rá.

Bár a Szülői Hang saját statisztikái viszonylag pozitívak, hiszen a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Jó hír, hogy egyből elutasításról nem érkezett jelzés a szervezethez.

Miklós György, a szervezet egyik alapítója az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta, hogy a szakszolgálathoz küldött gyerekek 93 százalékánál megadták a plusz egy évet, a gyerekek 5 százalékánál iskolakezdést javasoltak, míg 2 százalékuk esetében nem ismertették a javaslatot.

Nagy a különbség a megyék között

A megyék tekintetében is óriási eltérések voltak. A beküldött kérelmeket a legnagyobb eséllyel az alábbi esetekben továbbították a szakszolgálathoz:

• Hajdú-Bihar: 77 százalék
• Jász-Nagykun-Szolnok: 71 százalék
• Komárom-Esztergom: 64 százalék

Ehhez képest akadtak olyan megyék, ahol csak minden negyedik, vagy éppenséggel harmadik kérelem esetében küldték a gyereket a szakszolgálathoz, a többi esetben helyből megadták a plusz egy évet.

Ilyen megye volt:

• Zala: 24 százalék (szakszolgálati kérelem aránya)
• Fejér: 29 százalék
• Vas: 29 százalék
• Veszprém: 29 százalék

Természetesen az sem mindegy, hogy a kérelemben ki, mivel indokolja, hogy miért kellene a hatéves gyerekének egy évvel később kezdenie az iskolát.

Milyen érveket érdemes beleírni a szülői kérvénybe?

Bár hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé a szülő nem csatol semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Például elég gyenge érvnek számít, ha valaki azt írja bele a kérvénybe, hogy a hatéves barátai is az oviban maradnak, vagy csak a következő tanévben kapná azt a tanítót az iskolában, akihez szeretne menni.

Erős érvnek számít például:

• A gyerek nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.
• Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét.
• Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni.
• Nem alakult ki egyértelműen a jobb-bal dominancia.
• Nehezen követi a szabályokat.

(Hogy milyen indokokat érdemes beleírni a kérvénybe, abban nagy segítséget jelent a Szülői Hang segédlete.)

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

Ha valaki szeretné elkerülni a vizsgálatot, érdemes minél több dokumentumot csatolnia, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

Ilyen lehet például:

• pedagógiai szakszolgálat szakértői véleménye,
• óvodai fejlődési napló,
• pedagógiai szakvélemény, vagy
• szakorvosi igazolás.

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.

Hogyan és mikor kell benyújtani a kérelmet?

A plusz egy év ovihoz szükséges űrlap december 27-től lesz elérhető a ker.oh.gov.hu linken egészen a beadási határidő végéig. Azonban idén a kérelembenyújtási határidő tovább tart, mivel a szokásos január 18. szombatra esik, ezért január 20-ig (hétfő) kérhetik a szülők a halasztást.

A kérelmeket az Ügyfélkapu pluszon vagy a DÁP-on keresztül online vagy postai úton is be lehet nyújtani, ahhoz minden olyan dokumentum csatolható, ami a kérelembe foglaltakat (tehát az iskolakezdés halasztását) igazolja.

Milyen hamar érkezik meg az eredmény?

Mint minden ügyintézésnél, így ebben az esetben is javasolja az Oktatási Hivatal a digitális ügyintézést.

Kiemelten javasoljuk az elektronikus kérelembenyújtást, ami a postai úthoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást az Oktatási Hivatallal

-  írják.

Online ügyintézés esetén is a határozatot kizárólag a kérelmező szülő elektronikus tárhelyére küldik meg. Ezt a dokumentumot ezután érdemes áthelyezni a tartós tárba, hogy ne csak 30 napig legyen elérhető a tárhelyen.

Ha valaki mégis ragaszkodik a postai úthoz, akkor annak a következő címre:

Oktatási Hivatal
Budapest
1982

ajánlott levélként érdemes feladnia a kérvényt. Ebben az esetben azonban az OH a döntését is papíron küldi meg a kérelemben megadott postacímre.

Azonban azt fontos tudni, hogy amennyiben az OH helyt ad a szülő kérelmének, illetve, ha a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága javasolja az óvodában maradást, a gyerek egy tanévvel később válik tankötelessé. Ez azt jelenti, hogy a nagycsoportos még egy évig járhat oviba. Azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy "a szülő nem hagyhatja figyelmen kívül sem a Hivatal határozatát, sem a szakértői bizottság szakértői véleményét, és azzal ellentétes módon nem írathatja gyermekét iskolába."