Alig egy hetük maradt azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Ha valaki elmulasztja a határidőt, akkor nincs mit tenni: a hatévesnek akkor is el kell kezdenie az elsőt, ha még nem érett rá.

Még ha bonyolultnak is tűnik a folyamat, megéri belevágni, ha valaki úgy gondolja, a gyereke még nem áll készen arra, hogy szeptembertől órákat üljön az iskolapadban.

A legtöbben helyből megkapják a plusz óvodai évet

Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint 2023/2024-es tanévben életkor alapján 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé. A 2023/2024-es tanévre vonatkozóan a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Tehát minden negyedik hatéves esetében éltek a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal ezek közül csak 425 esetben utasította el a kérelmet, ami a beérkezett kérvények csupán 1,86 százaléka, és összesen 22 318 gyereknél engedélyezték a plusz egy év óvodát.

De nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt.

56 százalék: helyből igen

A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket már december 28-től lehet leadni elektronikusan ügyfélkapun keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.

Az első visszajelzések is megérkeztek, hiszen amennyiben a dokumentumok alapján a „tényállás tisztázott” az Oktatási Hivatalnak a beérkezéstől számítva 8 napon kell döntést hoznia. (Ha pedig szakszolgálati vizsgálatra van szükség, akkor ugyanerre 50 napja van.)

Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja kérésünkre elmondta, hogy idén az iskolai halasztással kapcsolatos szülői kérdőívüket cikkünk írásáig 158-an töltötték ki. Ebben többek között azt vizsgálják, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el, utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, és hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.

Ez alapján az aktuális arányok a következőképpen alakulnak:

• 56 % elfogadás
• 44 % szakszolgálat

Elutasításról eddig még nem tudnak.

Miklós ugyanakkor megjegyezte, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a csoportukban pár százalékkal jobbak szoktak lenni a statisztikák, mint az összesített országos adat. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy a csoporttagok jobban felkészültek és kicsit több támogató papírjuk van.

Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a

• pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
• óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
• szakorvosi vagy háziorvosi igazolás

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.

Miket kell beleírni a szülői indoklásba?

Egy jól megírt alapos szülői indoklás is hasznos lehet. A Szülői Hang segédletben gyűjtötte össze azokat az indokokat, amiket figyelembe vesznek. Például:

• A gyerek nem kitartó, néhány perc után figyelme lankad, fáradékony, és más dolgokkal kezd el foglalkozni, vagy unatkozik.
• Nem tudja megjegyezni a neki mondottakat, hosszabb verseket nem tud megtanulni.
• Sokszor mások számára nem érthető, hogy mit szeretne mondani. Szókincse szegényes.
• A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, és/vagy nem alakultak ki még nála a tiszta beszédhangok.
• Nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Nem tudja megkülönbözteti a lényeges és lényegtelen dolgokat. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.

Nem érdemes viszont olyanokat beleírni, hogy a következő évben jobb tanítót kap vagy a barátai még egy évet az óvodában maradnak.

Akkor sem kell megijedni, ha egy jól megírt kérelem vagy a csatolt dokumentumok ellenére az Oktatási Hivatal a pedagógiai szakszolgálathoz küldi az óvodást. A korábbi évek tapasztalatai, statisztikái alapján a vizsgálatok során a szakemberek is az esetek döntő többségében megadják a plusz egy év óvodát.