Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

December 28-án megnyílt az Oktatási Hivatal informatikai felülete, amelyen benyújthatók a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek. A dokumentumokat 2024. január 18-áig lehet beadni.

A kérelmeket ügyfélkapun keresztül és postai úton is be lehet nyújtani, a rövidebb ügyintézés érdekében azonban inkább az ügyfélkapus megoldást ajánlják.

Hányszor lehet halasztást kérvényezni?

Kizárólag egy alkalommal, ha azonban az érintett gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább már nem halasztható. A hétéves gyerekeknek szeptember 1. napjával mindenképpen iskolába kell menniük.

"A tankötelezettség megkezdésének halasztása a 2024/2025. tanévre vonatkozó eljárásban azon gyermekek esetében merülhet fel, akik 2017.09.01 és a 2018.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben" - írják az OH honlapján.

SNI, BTMN

Amennyiben a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében január 18-ig szakértői véleményében javasolja, hogy az érintett gyerek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján rögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).

Ha ennek kiállítására a határidőn belül nem kerül sor, de a szülő szeretné, hogy gyereke még egy évig óvodai ellátásban részesüljön, a kérelmet neki, vagyis a szülőnek kell benyújtania. Ha azok alapján nem tudják megállapítani az érintett óvodás fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelhetnek el.