Kompetenciamérések, éjszakába nyúló parlamenti vita, státusztörvény - ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései Közoktatás
Székács Linda

Kompetenciamérések, éjszakába nyúló parlamenti vita, státusztörvény - ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései

Stagnáltak vagy romlottak a 2022-es kompetenciamérések eredményei, délutántól hajnalig vitatkoztak a parlamentben a státusztörvény tervezetéről. Ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései.

Bár az eredeti tervek szerint a státusztörvény június elején lépett volna életbe, annak tervezetét június hatodikán nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Ezzel kapcsolatban Pintér Sándor minisztériuma átfogó egyeztetésekről számolt be, a szakszervezetek szerint viszont ez nem történt meg. Tiltakozásképp a Tanítanék és a noÁr petíciót indított a tervezet ellen, amit 80481-en töltöttek ki, és amit aztán a minisztériumnak is beküldtek, a szakszervezetek pedig jelezték, hogy tovább folytatnák a sztrájktárgyalásokat, ugyanis a követeléseiket a törvénytervezet benyújtása ellenére nem vonják vissza.

A hónap során egyébként többször is demonstráltak a törvény ellen. Május vége és június elseje között a diákok több napon keresztül sátraztak a Sándor-palota előtt, pedagógusnapon az ADOM Diákmozgalom szervezett tüntetést, melynek során az Oktogontól a Belügyminisztérium épületéhez vonultak, június 16-án pedig - aznap, amikor elsőként került a parlament elé a státusztörvény - az Egységes Diákfront és a Tanítanék szervezett kiállást a Kossuth téren, aminek részeként felszólították a pártokat a törvénytervezet elutasítására.

A parlamenti vita június 16-án pénteken, nem sokkal délután fél 4 után kezdődött, melynek részeként Maruzsa Zoltán államtitkár ismertette a törvénytervezet főbb pontjait, többek között azt, hogy

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne, azonban
  • ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba,
  • meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.

Az országgyűlési képviselők több mint nyolc órán keresztül, éjszakába nyúlóan ütköztették az érveiket a törvénnyel kapcsolatban, megegyezés nem született, pusztán annyi előrelépés történt, hogy a pedagógusok heti óraszámát 22-26 óra helyett 24 órában maximalizálták.

Néhány nappal a parlamenti egyeztetést követően Maruzsa Zoltán ismét összeült a szakszervezetek képviselőivel, az egyeztetés azonban eredménytelenül zárult. Ugyanakkor az Európai Bizottság kifogásait, vagyis a

  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettséget,
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdését,
  • a sávos bérrendszert, valamint
  • a pedagógusok áthelyezhetőségének témáját már nyitottabban kezelte a kormány,
hiszen a státusztörvény végleges állapota az uniós források folyósítását is befolyásolja. Ennek köszönhetően a tervezetet minimálisan enyhítették, és kitűzték a parlamenti szavazás júliusi időpontját.
Kompetenciamérés
Június végén tette közzé a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Az értékelő szerint az első digitális mérésen vegyes eredmények születtek, stagnálás, javulás és romlás is megfigyelhető bizonyos korcsoportok esetében, feltételezhetően a korábbi járványhelyzet és online oktatás miatt. Matematikából például a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény
jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban.
Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.