Rétvári Bence azt mondta, a tankerületi központok rendszere jobban ki tudja egyenlíteni a társadalmi különbségeket. Utánajártunk, valójában mit mutatnak a statisztikák.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Csepelen, a Dél-Pesti Tankerületi Központ új székhelyének átadóünnepségén úgy fogalmazott, hogy bő tíz évvel ezelőtt indították el azt a folyamatot, amelyben az iskolák fenntartását és később a működtetését is a tankerületi központok vették át - írja az MTI.

Egy 2010-es felmérés azt mutatta, hogy a hatéves gyermekek fejlettségi szintje között akár másfél éves különbség is volt, amit az iskolák nem tudtak megfelelően "ellenpontozni", ezért két intézkedést hoztak:

• az egyik a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése volt, hogy kevesebb legyen a hátrány, amit a gyermek az iskolába magával visz
• meg akarták szüntetni azt a helyzetet, hogy ahol nehezebb körülmények között gazdálkodik az önkormányzat, ott az iskola is nehezebb helyzetben volt.

Ezért döntöttek úgy, hogy tankerületi központok legyenek azok, amelyek az iskolákat fenntartják, működtetik. Rétvári kiemelte, hogy a PISA-mérés szerint míg tíz évvel ezelőtt az otthonról hozott hátrányok iskolában való megjelenése 26 százalék volt, ami az állami fenntartás évei alatt már 19 százalékra csökkent.

Érezhető eredménye van tehát, hogy az állam belépett közvetlenül az oktatás rendszerébe

- mondta az államtitkár.

Hogy ez a 20 százalék körül érték azt jelenti-e, hogy a magyar iskolarendszer valóban képes-e ellensúlyozni a nehezebb családi hátteret, az már egy másik kérdés. Érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató a 2015-ös PISA-felmérésben Magyarország esetében már "csak" 21 százalék volt, amellyel az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozott, és az európai OECD-tagok között az utolsó helyen szerepelt. Ez az arány a Franciországban 20, míg Németország a 16 százalék volt, ami azt jelentette, hogy még azokban az országokban is nehéz leküzdeni az iskolarendszerben a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Akkor az OECD-országok között Hongkong végzett az élen 5 százalékos eredménnyel.

Mellesleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó elemzéséből az derült ki, hogy a felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti Nógrád vármegyében. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest vármegyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.

A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.

Azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - vagyis ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.