Csak tavaly 1367 új magyar diákot írattak osztrák intézménybe.

Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk – olvasható a hvg360-on. A lap szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket.

Nem kivitelezhetetlen az ingázás

A menetrend szerinti Volán-buszjárattal 45 perc alatt át lehet érni Szombathelyről Oberwartba, vagyis Felsőőrre, ahol magyar kisebbségi gimnázium is működik. Az ingázásnál viszont egy szülő szerint nagyobb nehézségek is vannak, például az, hogy ahhoz, hogy a gyerek állami iskolába járjon, állandó osztrák lakcímre van szükség. Ezt persze ki lehet játszani, például azzal, ha bérelnek egy lakást a szomszédos országban, vagy átjelentkeznek egy osztrák ismerőshöz, de erre már jobban odafigyel a rendőrség, és társadalombiztosítási csalás gyanúja esetén megfigyeli az ingatlanokat.

Egyre több intézményben van magyar oktatás

Burgenlandban néhány iskola Népiskolaként szerepel a német nyelvű weboldalán, és vannak intézmények, ahol van magyar nyelvű oktatás is.

Az iskolarendszer máshogy tagozódik, mint a magyar, ráadásul a tananyag és gyakorlatorientált képzés is más, mint egy magyar iskolában, ezért nem mindegy, mikor vált a gyerek. Egy megkérdezett szülő szerint - aki néhány éve költözött Ausztriába a családjával - akkora a terhelés az osztrák iskolákban, hogy azok sem mindig bírják, akik az osztrák rendszerben nőttek fel. Azt is kifejtette, hogy egy szülő óriási hátrányokat okoz a gyerekének, ha úgy küldi egy osztrák iskolába, hogy ő maga nem beszél magas szinten németül, nem dolgozik Ausztriában, és nem is ismer senkit.

„A határ közelében élő szülők azért hozzák ki Ausztriába a gyerekeket tanulni, mert később úgyis ott fognak dolgozni. Így legalább megismerik a rendszert és megtanulják a nyelvet”

– ezt már egy Ausztriában, oktatási területen dolgozó másik magyar mondta.

A cél az, hogy a gyereknek azonos, vagy jobb társadalmi pozíciója és életszínvonala legyen, mint a szüleiknek, amit egy magyar munkahellyel nem látnak megvalósíthatónak.

Vannak gyerekek, akik egyszerre mindkét oktatási rendszerben részt vesznek. Ezt úgy tudják kivitelezni, hogy Magyarországon egyéni munkarendben tanulnak, vagyis magántanulók, és csak a félévek végén kell számot adniuk tudásukról. Az osztrák magániskolák is lehetőséget jelentenek néhányak számára, mert itt nincs szükség állandó lakcímre, és az sem baj, ha a diák nem beszél annyira jól németül.