Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria döntését, érvénytelenek a PSZ már elfogadott népszavazási kérdései Közoktatás
Székács Linda

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria döntését, érvénytelenek a PSZ már elfogadott népszavazási kérdései

"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.

Nem tarthat népszavazást a Pedagógusok Szakszervezete, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi döntését - tudatta lapunkkal a PSZ.

A szakszervezet még márciusban nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál az alábbi öt kérdésben:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB akkor a szakszervezet egyik kérdést sem hitelesítette, ezért a PSZ a Kúriához fordult, ami júniusban jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vonatkozó kérdéseket.

A döntéssel szemben nyolc munkanapon belül alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki megtett. Bár a panasz felülbírálására összesen harminc munkanap állt az Alkotmánybíróság rendelkezésére, a döntés rendkívül hamar, kevesebb mint egy héttel a panasz benyújtása után megszületett: érvénytelenítették a Kúria korábbi döntését, mert úgy látják, kellő szakmai ismeretek nélkül az állampolgárok ezekről nem tudnak dönteni.

„Nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak ugyan, mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, így a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit” - szerepel az azóta már publikussá vált határozatban.