Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.

A Momentum egyik európai parlamenti (EP-) képviselője, Donáth Anna levélben kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, illetve Didier Reynders és Johannes Hahn oktatásért és költségvetésért felelős biztosokat, hogy kössék – a meglévő jogállamisági feltételek mellett – az oktatás reformjához is a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, idézi a párt közleményét a 24.hu. E szerint Donáth az oktatási rendszer válságával érvelt, illetve azzal, hogy a demonstrációkra a kormány előbb a sztrájkjog gyengítésével reagált, majd a státusztörvénnyel még tovább szűkítette a tanárok autonómiáját, ami miatt több ezren hagyhatják ott a pályát.

A Momentumot is magában foglaló liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakcióból rajta kívül még 16 EP-képviselő, köztük a volt belga miniszterelnök Guy Verhofstadt is aláírta a levelet. Ebben azt kérik a Bizottságtól, hogy a felfüggesztett forrásokat csak akkor folyósítsák, ha visszavonják a státusztörvény tervezetét, 50 százalékos pedagógus-béremelést vezetnek be és beindítják „a magyar oktatás reformját” a tanárok és diákok érdemi bevonásával.

Korábbi sajtótájékoztatójukon erről „átfogó” reformként beszéltek, egy minapi publicisztikájában pedig Donáth arról is írt, hogy ehhez a szakmai szervezeteken felül szerinte partnerként kell fordulnia a kormánynak „azokhoz az ellenzéki pártokhoz is, amelyek programjából kiderül, hogyan kellene kinéznie a magyar oktatásnak a 21. században”. Példaként olyanokat említett, hogy a GDP 7 százalékát kell az oktatásra költeni, a pedagógusbérek nem lehetnek alacsonyabbak a diplomás átlagbéreknél, illetve adják vissza az iskolák és a tanárok önállóságát, illetve vezessék vissza a szabad tankönyvválasztást.

A felvetést az LMP-s Ungár Péter korábban kritikával illette, szerinte ugyanis egyrészt nem szolgálná a magyarok érdekét, ha nem kapnánk meg a forrásokat, illetve ezzel elismerik, hogy az uniós pénzektől függ a béremelés, illetve

„ha folyamatosan Brüsszelből várjuk a problémák megoldását, azzal közvetett módon azt üzenjük a választóknak, hogy az ellenzéki pártoktól aztán tényleg ne várjanak semmit, legfeljebb a postás szerepét tudjuk betölteni”.

Erre kedden az ATV A nap híre című műsorában a Momentum másik EP-képviselője, Cseh Katalin ugyanakkor úgy reagált: kiadni a 139. dühös sajtóközleményt, melyben felszólítják Orbán Viktor, hogy mit csináljon, az a „pusztába kiáltott szó”, mert a kormány nem hajlandó a párbeszédre. Ám szerinte ebben a fundamentális kérdésben nem mondhatják, hogy ha a kormány nem csinál semmit, akkor felteszik a kezüket.

„Ebben a tárgyalási folyamatban, ami most a Bizottsággal zajlik, igenis van lehetőség változásokra, egy részleges igazságügyi reform például történt”

– fogalmazott, emellett a kormány uniós vállalásaira utalva, a pálya vonzóvá tételére.

Jourová megdöbbent

Pénteken egyébként Donáth szervezésében Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel találkozott a diáktüntetések több szervezője, ahol a képek tanulsága szerint fotókat mutattak neki és kollégáinak például a tüntetések rendőrségi oszlatásáról és a Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnököt Soros Györggyel közösen ábrázoló kormányzati plakátról is. A momentumos politikus szerint Jourová biztosította őket a Bizottság támogatásáról, és hogy ahogy a kormány jogsértéseit részletesen ki fogják vizsgálni. „Pankotai Lili és a többiek részletesen beszámoltak az Európai Bizottság alelnökének, hogy hogyan bánik a magyar kormány a jövőjükért küzdő diákokkal. Felkészülten érkeztek, és az elmúlt időszak ikonikus fotói segítségével mutatták be, hova jutott Magyarország a NER 13 éve alatt” – fogalmazott bejegyzésében az EP-képviselő, aki szerint a cseh politikusnak nehéz volt elhinnie, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy „megtörténhet olyan, hogy az oktatásért tüntető fiatalkorú diákokat könnygázzal fújnak le, gumibottal vernek és rendőrségi intézkedés alá vonnak”.

Egyeztetések

A Belügyminisztérium (BM) egyébként összehívott múlt hétre egy egyeztetést a parlamenti frakciókkal, ahol azonban a szakértői delegáltként meghívott érdekképviseletek nem kaptak szót. Őket ezután meghívták külön, de a rövid határidő mellett csak hárman voltak jelen. A civilek ezután újabb egyeztetésre hívták a tárcát és annak vezetőjét. Megkérdeztük a BM sajtóosztályát, elfogadják-e ezt a meghívást. Ám erre nem kaptunk egyértelmű választ, csupán azt írták, hogy

„az új pedagógus életpálya törvényjavaslatról három hónapja tart a szakmai egyeztetés, a belügyminiszter személyesen is egyeztetett a parlamenti pártokkal, a köznevelési államtitkár a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel”.

Egyébként arra is rákérdeztünk, amit szakszervezeti részről régóta kifogásoltak, nevezetesen, hogy azokkal a pontokkal kiegészülve, amelyeknek a módosításáról már megegyeztek, még nem kapták meg a jogállástervezet összeszerkesztett változatát. Erről a tárca kérdésünkre azt írta: „a törvényjavaslat benyújtását követően - értelemszerűen egybeszerkesztve - hozzáférhető lesz minden érdeklődő számára, további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”.

(Kiemelt képünk: Veres Viktor / hvg.hu)