Folyamatosak a tárgyalások a szakszervezetek és a Belügyminisztérium között a státusztörvénnyel kapcsolatban, de még mindig nem jutottak érdemi megállapodásra.

A törvénytervezet többek között az alábbi pontokat tartalmazza:

• 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
• a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
• azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
• az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
• bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
• az államnak joga lenne ellenőrizni nem csak a munkahelyi, de a saját elektronikai eszközeiket is
• törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba

Azt már sikerült elérniük a szakszervezeteknek, hogy ne ellenőrizzék a számítógépeiket a pedagógusoknak, illetve az áthelyezéssel kapcsolatban is születtek engedmények.

"Ez a kormányzat tárgyalási taktikája. Ez a szokása, hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja" - nyilatkozta korábban az Eduline-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Brüsszelben mégis a törvényjavaslat módosítására számítanak a Szabad Európa szerint, ugyanis onnan azt látják, hogy folyamatosak az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetek és az illetékes minisztérium között.

A pedagógusok bérrendezése a magyar helyreállítási tervben és a kohéziós politikai forrásokból fizetett Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP+) is megjelenik, az utóbbiból 2025-ig nagyjából 1,8 milliárd eurót elkülönítve a tanárok és tanítók bérének fokozatos emelésére. Az uniós támogatás megszerzéséhez az Országgyűlésnek meg kell szavaznia, majd pedig hatályba kell léptetnie a béremelést a jogba átültető törvényt. A kormány márciusban közzétette a vonatkozó törvény tervezetét, de a státusztörvényét is.

Az uniós bizottság figyelemmel követi, hogy a státusztörvény semmilyen módon ne ássa alá a pedagógusi szakma vonzerejének javítására vonatkozó célt, és a kormány tartsa be azt az operatív programban tett kötelezettségvállalását, miszerint érdemi szociális párbeszédet folytat a legnagyobb szakszervezetekkel, és konszenzusra fog törekedni velük, különös tekintettel a már megszerzett jogokat illetően. Ha ez nem így történik, akkor azzal a forrás megszerzését akadályozhatják.