Ez azt jelentené, hogy a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltségtől elállnának. A tankerület ügyvédjének ezt még egyeztetnie kell.
Mintegy negyvenen gyűltek össze csütörtök reggel az előtt a fővárosi Tölgyfa utcai bírósági épület előtt (kiemelt képünkön), ahová a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt, polgári engedetlenség után elbocsátott pedagógusa munkaügyi perük első tárgyalására érkezett. Őket a támogatóik tapssal köszöntötték. Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin azért pereskednek, mert úgy látják: jogellenes volt a kirúgásuk, ezért elmaradt végkielégítésüket, a felmondási időszakra járó fizetésüket és kártérítést szeretnének.
A 444 tudósítása szerint a tárgyaláson elhangzott:
a tanárok részéről van szándék megegyezésre,
ez azt jelentené, hogy a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltségtől elállnának, de a végkielégítést és a felmentési díjat kérik, Sallai pedig a felmentése megszüntetését is. A bíró szerint ez „nem rossz ajánlat”, de a tankerület ügyvédjének (a vezetőt most nem idézték be) erről még egyeztetnie kell, így egyelőre nincs egyezség. Mindenesetre a bíró szorgalmazta, hogy próbálják meg. Ezek elhangzása után tisztázták az elmaradt órák számát Molnár esetében 19, Ocskó megtartotta az összeset, csak egyetértésből iratkozott fel az engedetlenségi listára, Palya 17-et, Törley 9-et, Salli 4-et, nála volt olyan, amit egy kistanár megtartott, kettőn pedig nem voltak benn a diákok, mert azt hitték, el fog maradni.
A tegnapi tárgyaláshoz hasonlóan ismét előkerült, hogy a KRÉTA-rendszert a tankerület nem tartja hiteles forrásnak az elmaradó óraszámra, mert utólag módosítható, de dolgoznak azon, hogy ki lehessen mutatni, hány óra maradt el. A tankerület szerint már egy óra elmaradása is „szándékos és lényeges kötelezettségszegés”. Tóth Balázs, a tanárok ügyvédje a bíró kérdésére azt mondta, nem ismerik el azt, hogy formálisan jogellenes a polgári engedetlenség. Egyúttal kérték diákok, szülők és kollégáik meghallgatását.
„Általánosságban arról, hogy mi a célja az akciónak, arról az alperes is tudomást szerzett, de az egyéni célok nem voltak ismertek a tankerület számára” – mondta a tankerület képviselője, miután a bíró erre rákérdezett. Ám a fenntartó állítja, „egyének konkrét politikai véleményéről nem értesült”, mert a tankerületi vezető nem használ Facebook-ot, így nem láthatta az általuk aláírt bejegyzést. „Jó, ehhez nem kell Facebook-profil, mert a sajtó is lehozta” – reagálta erre a bíró. Egy másik ponton egyébként az is elhangzott, hogy a tankerületi vezető Facebook-profiljára is írtak, mert akkor még volt neki.
Az igazgató könyörgött
Molnár Barbara elmondása szerint iskolájukban egy nap egy tanár vállalt polgári engedetlenséget, hogy ne akadályozzák annyira a tanítást, amire a tankerülettől nem kaptak visszajelzést.
A sztrájkot láthatatlannak gondolták, elsőre 31-en, második alkalommal ketten, később 5-6-an vettek részt, az első után ugyanis megkapták a figyelmeztető leveleket
– mondta el. Hozzátéve: az igazgató könyörgött nekik, hogy másképp tiltakozzanak, mert, félt, hogy ha elbocsátják őket, nem marad elég tanár az gimnáziumban. Szerinte példát akartak velük statuálni, hiszen nem mindenhol rúgták ki az engedetlenségben résztvevőket, ugyanakkor a pótlást nem tudták biztosítani, ezzel úgy véli, kárt okozott a tankerület.
Ocskó Emesének a három napból csak az egyiken voltak órái, ekkor beírta, hogy helyettesítés lesz, de megtartotta a tanórákat, de mivel arról nyilatkozott, részt vesz a polgári engedetlenségben, ezekre a napokra nem kapott fizetést. A tankerület képviselője szerint így a fenntartó nem is tudhatta, hogy ő ekkor dolgozott. „Tudatosan azt mondtam, hogy én egy órát se tartok meg, sőt abban az idősávban dolgozatot se voltam hajlandó javítani” – emlékezett vissza Palya Tamás, aki szerint ezeket így délután kellett megcsinálnia. Elmondta, hogy bár elmaradtak órái, rengeteg pluszmunkát végzett, ingyen.
Sallai Katalin elmondása szerint a végzősök óráit igyekezett megtartani, és az engedetlenség alatt is benn volt a tanáriban. Fenntartói kérdésre azt mondta, mentoráltja már tarthatott önállóan órát. Törley Katalin pedig arról beszélt, a polgári engedetlenséget érezte egyedül „érvényesnek és markánsnak”. Ő is arról beszélt, bár nyilatkozatában egész napos távolmaradást írt, benn volt és iskolaszervezési dolgokban részt vett. Szerinte a tankerületnek onnan kellett volna tudnia, hogy az engedetlenség napján is dolgozott, hogy másnap voltak órái, amelyre „bizony 20 év után is készülnie kell egy tanárnak”. A következő tárgyalás június 14-én lesz, döntés csak a perfelvételi szakasz után, később várható – írja a lap.
(Kiemelt kép forrása: a Tanítanék Mozgalom Facebook-oldala)
