2022 kétségtelenül a tüntetések éve volt Magyarországon, így azt meg sem próbáljuk összeszedni, hogy országos szinten hány kisebb-nagyobb megmozdulás volt a pedagógusok és a közoktatás ügyében. Azt viszont tudjuk, hogy Budapesten összesen hányszor szerveztek több tízezres tömegeket megmozgató demonstrációkat. Mutatjuk, mik voltak az idei év legfontosabb dátumai "tüntetésügyileg'.

Már a január sem indult sztrájktárgyalások és akciók nélkül ebben az évben. 2022-ben először január 12-én folytatott tárgyalást a kormány a két nagy tanári szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete sztrájkbizottságával. Mivel ez nem hozott eredményt - ahogy egyébként a későbbiek sem - az idei év első sztrájknapját és tüntetését január 31-én tartották. Ezt a Magyar Szakszervezeti Szövetség szervezte, a demonstráció célja pedig Székely Tamás, a szövetség MTI-nek adott nyilatkozata szerint a pedagógusok melletti szolidaritás volt.

Márciusi demonstrációhullám

Mivel sem a januári, sem az azt követő februári sztrájknapok és tárgyalások nem hoztak előrelépést a pedagógusok ügyében, számos vidéki tüntetést és megmozdulást követően február végén felbukkant a Diákok a Tanárokért nevű, középiskolás diákokból szerveződött csoport, így már nem csak a pedagógus szakszervezetek, de a diákok is beálltak a munkaterhek csökkentését és a bérek növelését követelő pedagógusok mögé.

Március 16-án a pedagóggussztrájk mellett a Kossuth téri Tisza István szobornál diákok és tanárszakos hallgatók tüntettek, de megszólalt az eseményen Berg Judit, író, és Molnár Áron, "noÁr" is, akinek egyébként szintén ezen a napon vált mindenki számára elérhetővé a "Tanítani akarunk" című dala, ami az elkövetkezendő hónapok során kétségtelenül a megmozdulások egyik szimbóluma lett.

A sztrájknapon számos iskola alternatív tanítási napot szervezett, de az egyházi iskolák, az egyetemek és szakszervezetek is szolidaritást vállaltak a tanárokkal, a Párbeszéd képviselői pedig ezen a napon egy kockás zászlót és a "Veletek vagyunk" feliratot lógatták ki a Parlament egyik ablakán, válaszul az épület előtt összegyűlt, több ezres tömeg skandálására, amit az ADOM Diákmozgalom és az aHang szervezett.

Két nappal később, március 18-án szintén egy diákokból álló csoport tartott alternatív tanítási napot a Kossuth téren, március 19-én pedig szintén a Parlament előtt tartottak "kockásinges találkozót" a pedagógusok, amin több ezren gyűltek össze, és a szakszervezetek képviselői mellett felszólalt többek között Nagy Ervin színművész, valamint számos szülő is.

Amellett, hogy a kisebb-nagyobb demonstrációk és tiltakozások egészen a hónap végéig tartottak, a Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom újabb tüntetést és szolidaritási koncertet szervezett néhány nappal a választások előtt, április 1-jén a Kossuth téren, amin fellépett a Punnany Massif, a Belmondo és a Csíkszerda kórus is.

Az április 3-i országygyűlési választásokat követően a szakszervezetek egy időre felfüggesztették a sztrájkot, miközben a Pedagógusok Szakszervezete megfogalmazta, hogy az éppen alakuló, ötödik Orbán-kormánytól a tanszabadság mellett többek között önálló oktatási minisztériumot követelnek. Ez azonban nem valósult meg, önálló minisztérium helyett ugyanis a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz került a közoktatás.

„Valahogy nem tudtunk prioritás lenni… Az uniós országokban most egy kivételével van oktatási minisztérium. Na, melyik a kivétel?”

- reagált a hírre Facebookon a Pedagógusok Szakszervezete.

Bár Pintér Sándor elismerte, hogy emelni kell a pedagógusok bérét, változások továbbra sem történtek, május végén pedig a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetetlenné tette a pedagógusok törvényes sztrájkját. Bár ennek hírére a két legnagyobb szakszervezet, a PSZ és a PDSZ is nyílt levélben kérte Novák Katalin államfőt, hogy küldje normakontrollra és ne írja alá a törvényjavaslatot, mivel azt az Alaptörvénybe ütközőnek tartják, a javaslatot végül törvénybe iktatták, ezért a szakszervezetek az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

Vihar előtti csend

A sztrájktörvény elfogadása miatt a tanévet számos fővárosi iskolában sztrájk helyett polgári engedetlenségi akciókkal zárták.

Bár a pedagógusok és a kormány közötti tárgyalások a nyári szünet alatt is folyamatosan zajlottak, mivel egyik sem hozott eredményt, a 2022/23-as tanév már rögtön szeptember 2-án tüntetéssel indult, amit a Diákok a tanárokért csoport szervezett. Miközben a tüntetést követően a diákok virrasztást is szerveztek az oktatásért, az intézményekben tovább folytatódtak a tavaszihoz hasonló akciók, a beiktatott sztrájktörvény miatt viszont a legtöbb polgári engedetlenségi akcióvá alakult, szeptember 9-én pedig meg is érketek az első kirúgással fenyegető tankerületi levelek, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, Dezsőfi Györgyöt pedig felmentette a pozíciójából a tankerület.

A kormányzati fenyegetésekre válaszul a PSZ és a PDSZ is gördülő sztrájk szervezésébe kezdett, számos intézményben pedig feketébe öltözve, élőlánccal tiltakoztak a fenyegetések ellen.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a hónap végén az Inforádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, mivel az első megemelkedett energiaszámlák október-november környékén érkeznek, az infulatok is "el fognak szabadulni" a pedagógusok körében. A számlák kiérkezését végül mégsem kellett megvárni, hiszen október elején öt pedagógust rúgtak ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.

A PDSZ október 5-re újabb országos sztrájkot hirdetett, ezzel egy időben pedig felbukkant egy újabb diákszervezet, a Grund is, akik szintén erre a napra hídfoglalást terveztek, a reggel élőlánccal indult, az a napot pedig a Kossuth téren szervezett szolidaritási koncert zárta.

A tiltakozássorozatot folytatva a Diákok a tanárokért október 14-re, az ADOM Diákmozgalom pedig október 23-ra hirdetett tüntetéseket, a kettő között pedig számos köznevelési intézményben, köztük a XV. kerület összes óvodájában kezdtek egyszerre polgári engedetlenségbe az ott dolgozó pedagógusok, de számos élőláncot is szerveztek a fővárosban és más településeken is.

A tilatkozások a hideg idő ellenére novemberben és decemberben is folytatódtak. November 8-án az egyházi intézmények pedagógusai tartottak "tanárballagást" a budapesti Deák téren, november 18-ra pedig ismét országos élőláncot és tüntetést is szervezett a Grund és a Diákok a tanárokért összefogásából alakult Egységes Diákfront, amin bejelentették, hogy december 9-én ismét tüntetnek.

November 26-án újabb demonstrációt tartott Budapest belvárosában a noÁr és a Pedagógusok Szakszervezete is, néhány nappal később, november 30-án pedig nyolc budapesti pedagógust bocsátottak el az állásukból, így már aznap este jókora tömeg gyűlt össze a Belügyminisztérium épülete előtt, az érintett intézményekben pedig rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el.

December 3-án a Klebersberg Központ előtt aztán több százan tüntettek a kirúgott pedagógusokért. Az Egységes Diákfront egy héten keresztül virrasztott a Belügyminisztérium épülete előtt, a Tanítanék néhány tagja pedig a parlament egyik karzatára szervezett demonstrációt néhány nappal az MTVA épülete elé szervezett tüntetést megelőzően.

A Civil Közoktatási Platform felmérése alapján tehát 2022 szeptembere és decembere között országos szinten több mint 2600 tiltakozó akciót szerveztek a pedagógusok, ezek azonban egyelőre nem hoztak eredményt a kormány részéről, így a demonstrációk januárban is folytatódni fognak, kezdve a január 2-án induló, több mint 180 kilométer hosszú, Miskolcról Budapestre tartó "tudásmenettel".