Állítólag diákként gyűlölte, utólag mégis úgy nyilatkozott: a Gordonstounban sokat tanult önmagáról.

A Gordonstoun neve ismerősen csenghet mindenkinek, aki kedveli a brit királyi család életét feldolgozó, nagysikerű Netflix-sorozatot, A koronát.

A második évad egyik részében ugyanis azt látjuk, hogy II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg nem értenek egyet legidősebb gyerekük, Károly iskoláztatásával kapcsolatban. Míg ugyanis a királynő szerint az érzékeny lelkű fiúnak olyan intézményre van szüksége, ahol támogatják, megértik, és ahol kibontakozhat, addig a családfői szerepében sokszor bizonytalansággal küzdő Fülöp ragaszkodik ahhoz, hogy elsőszülött fia abba az intézménybe járjon, ahol ő maga is 5 évet töltött.

Bár Fülöp herceg minden másban a felesége javára döntött, fia oktatásával kapcsolatban nem mutatott hajlandóságot az egyezkedésre. A királyi család első, nem otthoni oktatásban részesülő trónörököseként III. Károly 13 éves korában kénytelen volt az apja nyomdokaiba lépni, és beiratkozni a bentlakásos, skóciai Gordonstounba.

Állítólag gyűlölte

Károly a közvélemény és a sorozat szerint is gyűlölte a szigorúságáról és fegyelméről híres intézményt, amit a náci Németországból Nagy-Britanniába menekült Kurt Hahn alapított 1934-ben, és ahol kezdetben maga Fülöp herceg is nehézségekkel küzdött.

Ahogy a sorozatban is látható, napindítóként a diákok 50-100 yardot futottak, ha kellett, akkor hóban, sárban vagy tűző napsütésben. Egy ideig Károly is ugyanolyan, legalább 4 fős kollégiumi szokában lakott, mint a többi társa, a sorozatban pedig Fülöp herceg pedig gyakran pillant a campust körülvevő téglafal felé, és hangoztatja, hogy annak építésében ő is részt vett.

A királyi család tagjaival tehát nem kivételeztek, Károly mégis megtalálta a helyét az iskolában: vitorlázott, énekelt, trombitán és csellón játszott, nyelveket tanult, kiváló jegyeket szerzett, és csatlakozott a színjátszókörhöz is, ahol kiemelkedő tehetségnek számított. Szerepléseit a szülei is megnézték, akiknek a székeit mindössze az "Anyu" és "Apu" felirattal látták el, és ugyanott ültek, ahol a többi szülő.

Iskolás évei alatt az uralkodó még egy ausztráliai csereprogramban is részt vett, ami állítólag keményebb volt, mint a Gordonstoun, hiszen elmondása szerint maga vágta a tűzifát a kazánok és a konyha fűtéséhez, hétvégente pedig expedíciókra mentek az ausztrál vadonba.

1967-ben aztán átlagon felüli eredményekkel fejezte be a Gordonstount, ahonnan egyenes út vezetett a Cambridge-i Egyetemre, ahol a királyi család nagy meglepetésére államtudományok helyett régészetet és antropológiát tanult.

Nem bánja, hogy itt tanult

A végzését követő években a herceg több brit újságban és beszédében is beszámolt arról, hogy bár a Gordonstoun valóban nehéz volt, szerencsésnek érzi magát, amiért oda járt. Elmondása szerint rengeteget tanult önmagáról, a saját képességeiről, és a kihívásokkal való megbirkózásról, az ott töltött évei pedig egyáltalán nem voltak olyan szörnyűek, mint ahogy az a brit köztudatban elterjedt.

"Nem élveztem annyira az iskolát, mint amennyire szerettem volna, de ez csak azért van, mert boldogabb vagyok otthon, mint bárhol máshol" - mondta a The Observer című brit hírlapnak 1974-ben.