Ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek a Parlamentben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béremelésért harcoló pedagógus-szakszervezeteknek a jól megszokott tárgyalópartnerekkel kell majd dűlőre jutniuk. De mit is ígértek az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok a tanároknak? Összeszedtük.

„Tehát ebben az értelemben természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel. Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – ezt a meglepő kijelentést tette pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy lakossági fórumon. Arról beszélt, hogy mindenkinek igyekeznek emelni a bérét, de nem lehet egyszerre minden területen emelni. Akik nagyon korán megkapták – itt alighanem arra gondolt, hogy a pedagógusok 2013-tól több részletben kaptak béremelést –, azok később már azt érezhetik, hogy lemaradtak.

Nem ő az első kormánypárti politikus, aki arról beszél, hogy itt az ideje nagyobbat emelni a pedagógusok bérén. Az első fecske még Fürjes Balázs volt, aki tavaly szeptemberben írt arról Facebook-oldalán, hogy szerinte még ebben a ciklusban „jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”. A politikus optimista volt, azt is hozzátette: ha folytatják a jelenlegi gazdaságpolitikát, meglesz a fedezet a bérek rendezésére.

Orbán Viktor nem sokkal később, októberben beszélt arról, hogy igazuk van a pedagógusoknak, amikor bérrendezést követelnek, majd decemberben – nem sokkal azután, hogy bejelentették: a pedagógusok salapbérén nem változtatnak, de a szakmai ágazati pótlékot megduplázzák 2022 januárjától – azt is elismerte, hogy a 10 százalékos emelés nem elég.

Mikor lesz emelés?

És akkor jöjjenek a konkrét ígéretek. Például arról a lényeges kérdésről, hogy mikor lesz béremelés. Erről Orbán Viktor még tavaly azt mondta, hogy 2023-ban az idei 10 százalékos fizetésemelést „egy nagyobb arányú emelkedés követheti”. Januárban az ATV kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megismételte, hogy 2023-tól jöhet átfogó bérrendezés, Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára még novemberben óvatosan annyit közölt: „kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek."

Mennyi az annyi?

A várható emelés konkrét mértékéről eddig egyedül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Ő még februárban azt mondta, a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést terveznek, és „ehhez jönnek még a nemzeti források”. A márciusi sztrájk előtt pár nappal azt mondta, tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy EU-s forrásokból több százmilliárd forintot fordíthassanak béremelésre.

Mennyit követelnek a szakszervezetek?

A szakszervezetek legalább 45 százalékos béremelést követelnek, ugyanakkor kitartanak amellett is, hogy a rendszerben ismét legyen olyan elem, amely biztosítja a bérek értékállóságát – erre szolgált a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a mindenkori minimálbér mint vetítési alap. Nem véletlen egyébként, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet közös sztrájkbizottsága két héttel ezelőtt a béremelésről szóló kormányzati ígéreteket is szerette volna átbeszélni a köznevelési helyettes államtitkárral - ám azt a választ kapták, hogy erre az új kormány felállítása után lesz csak lehetőségük.