Huszonhárom tanár tagadta meg a munkát kedd reggel a kecskeméti Bányai-gimnáziumban Közoktatás
Szabó Fruzsina

Huszonhárom tanár tagadta meg a munkát kedd reggel a kecskeméti Bányai-gimnáziumban

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium huszonhárom tanára is megtagadta a munkát kedd reggel. Közleményükben azt írják, olyan változásokért küzdenek, amelyek fókuszában a rájuk bízott gyerekek vannak.

Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak. Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést. Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot. Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány

- sorolják céljaikat a kecskeméti Bányai-gimnázium polgári engedetlenségbe kezdő tanárai.

„A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. Ennek védelmében fordultunk végső eszközként a polgári engedetlenséghez” – írják közleményükben, hozzátéve: hisznek abban, hogy egy polgári demokráciában a választott hatalom és a kormányzottak egyeztetése vezet megoldásokhoz.

„Az egyeztetések sikertelensége után a következő lépés a sztrájk lehetősége olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják, hogy a munkabeszüntetésnek a társadalom számára is érzékelhető következményei legyenek. A rendelet ezt a lehetőséget veszi el tőlünk. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.

Kedd reggel egyébként a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 30 tanár döntött úgy, hogy polgári engedetlenséggel tiltakozik a sztrájkrendelet ellen.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.