A környező országokban is romlanak a járványügyi adatok, és ez az oktatásra is hatással van. A legtöbb iskolában szigorítottak a szabályokon, de egyre több az olyan intézmény, ahol távoktatásra váltottak.

Romániában – ahol naponta közel 13 ezer új esetet regisztrálnak – sorra zárják be az intézményeket, már közel 300 iskola állt át távoktatásra. Bukarestben például az iskolák egynegyede zárva tart, a fővárosban és környékén ugyanis a legmagasabb a fertőzésszám. Az iskolák kevesebb mint egynegyedét záratta be a megyei tisztiorvosi szolgálat a közösségben megjelent fertőzés miatt, a többi intézményben a vezetőség döntött a váltásról, arra hivatkozva, hogy a szülők félnek az iskolába engedni a diákokat.

Szlovákiában hibrid oktatással, azaz a jelenléti és az online órák kombinálásával indították a tanévet. Azok a diákok, akik nincsenek karanténban, járhatnak iskolába akkor is, ha az osztály nagy része távoktatásra kényszerül. Például, ha az osztályból öten be vannak oltva vagy átestek a fertőzésen az elmúlt 180 napban, akkor rájuk nem vonatkozik a kötelező karantén. Az országban a pedagógusok nagy része be van oltva, a diákok közül azonban csak kevesen kapták meg a vakcinát – írja a napi.hu.

Ukrajna: novemberig kaptak haladékot azok a tanárok, akik még nem oltatták be magukat

Ukrajna területén is egyre súlyosbodik a járványhelyzet, az országban átlagosan napi 14 ezer új fertőzöttet találnak. Szeptember 23-a óta szigorú szabályok vannak érvényben: kötelező a maszkviselés a nyilvános helyeken, félházzal működhetnek a színházak és a mozik, az óvodák és az általános iskolai osztályok kivételével távoktatásra tértek át ott, ahol a beoltott pedagógusok aránya nem éri el a nyolcvan százalékot. A napokban pedig még szigorúbb intézkedéseket hoztak: ahogy arról mi is írtunk korábban, novemberig kaptak haladékot az oltatlan pedagógusok – ha jövő hónapig nem oltatják be magukat, felfüggesztik munkaviszonyukat, fizetést sem kapnak majd.

Szerbiában naponta 6 ezerrel nő a fertőzöttek száma. Különösen sok a beteg a nyugati és déli területeken, az ottani iskolákban szeptember közepe óta online tanulnak a diákok. A tanév elején ugyan nem írtak elő kötelező maszkviselést, a romló adatok miatt azonban néhány hete szigorítottak. Az országban az egyetemi oktatás online formában indult, a hallgatóknak csak a gyakorlati órákon kell részt venniük, az előadásokat otthonról hallgathatják meg.

Ausztriában – ahol naponta 2 ezer új megbetegedést regisztrálnak – már a tanévkezdéskor szigorú feltételeket szabtak. A tanév első heteiben rendszeresen tesztelték a tanulókat és az iskolai dolgozókat, és kötelező maszkviselést is előírtak.

Horvátországban megugrottak a fertőzöttségi mutatók, amint megkezdődött az új tanév. Jelenleg napi 1300 új fertőzöttet találnak. Az érvényben levő szabályok szerint bármilyen tünet esetén, legyen az influenza, fül-, has-, fej- vagy torokfájás, hőemelkedés vagy fáradtság, kötelezően el kell végeztetni a koronavírustesztet. Csak negatív teszttel lehet visszatérni az iskolába. Pozitív teszt esetében tíznapos karantén vár a diákokra.

Mi a helyzet itthon?

Eddig csak néhány iskola egy-egy osztálya kényszerült átállni online oktatásra, és az intézmények 2 százalékában kellett fertőzés miatt intézkedni. A szabályokon azonban nálunk is szigorítanak: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki, aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá. Most már az igazolt fertőzöttekre akkor is érvényes a tíznapos karantén, ha megkapták a védőoltást.

Itthon egyébként az egészségügyi dolgozók után a pedagógusok körében a legnagyobb az átoltottság, majdnem 80-85 százalékuk kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. A 12-18 éves korosztályban a diákok harmada van beoltva.