Vajon mennyire írhatóak az eredmények a digitális oktatás számlájára?

2020 márciusától világszerte laptopok és tabletek képernyői mögé kényszerültek a diákok. Naponta hosszú órákat töltöttek a készülékekkel, sokan pedig „kicsengetés után” is azokkal foglalták le magukat, hiszen a megcsappant kültéri lehetőségek miatt a négy fal között kellett elütni az időt.

A hvg.hu a British Journal of Ophthalmology című szakfolyóiratban bemutatott tanulmány alapján arról ír, hogy a bezártság egy újabb, nemkívánatos hozadéka lehet a rövidlátás, melyet több gyereknél diagnosztizáltak a digitális oktatás elterjedését követően.

Közel 700 hong-kongi diák bevonásával vizsgálták az online oktatás és a szemek egészségének kapcsolatát, az eredmények pedig nem túl biztatóak.

„A vizsgálat alapján a megkérdezett gyerekek mintegy 19,5 százalékánál alakult ki rövidlátás, mindössze pár hónap alatt. Korcsoport alapján ez az arány 28, 27 és 28 százalék volt a hat, hét és nyolcéveseknél, ami azért is ijesztő, mert a járvány előtt esetükben 17, 16 és 15 százalékos arányokról voltak feljegyzések egy egyéves periódusra vonatkozóan.”

A válaszokat kiértékelve arra is fény derült, hogy drasztikusan – napi átlagos 1 óra 15 percről 24 percre - lecsökkent az az idő, amelyet a gyerekek a szabadban töltöttek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, az átlagos napi 2,5 óráról átlagos napi 7 órára nőtt a képernyő előtt töltött idő. Bár az eredmények aggodalomra adhatnak okot, a kutatást végző szakemberek hozzátették, hogy egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, ami egyértelműsítené az ok-okozati összefüggést a rövidlátás és a bezártság között.