A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.

„A január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptanterv valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét és felfogását tekintve. De tulajdonképpen nem is nemzeti, de még csak alaptanterv se igazán” – ezzel a felütéssel indítja állásfoglalását a Nyelv és tudomány cikkében. A Nemzeti alaptanterv szemléletét minden téren évtizedekkel visszavetőnek tartják, egyetértésben a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásával, amiről korábban már részletesen írtunk.

Alapvetésekben kritizálják az alaptantervet, a céljait, alapelveit, tantárgyi elemeit nem nemzetinek, sokkal inkább nacionalistának jellemzi, ahol a magyar kultúra hagyományinak tágabb környezetét a tanterv fegyelmen kívül hagyja. Ezen kívül az összetétele szerintük is kirekesztő a szakképző intézményekre nézve, és az egyénre szabott fejlesztést is ellehetetleníti.

Aggodalmukat fejezték ki a kulcskompetenciák megjelenési módjáról, amit nem tartanak megfelelőnek az alaptanterv esetében:

„Rendkívül problémás az a hatalmas fehér folt, ami a Magyar Közlöny 297. oldalán terül el és a kulcskompetenciákat érinti. Ezek ugyanis – nemes egyszerűséggel – nem lettek kifejtve, csupán – valószínűleg a 2018-as Nemzeti alaptanterv tervezete alapján (a társadalmi részvételt és felelősségvállalást kihagyva)" – sorolták őket. Így például azt, hogy hogyan értelmezendő a kommunikációs kompetencia (ami egyébként az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciákat egy kalap alá veszi) biztosan nem tudhatjuk, legfeljebb sejtésünk lehet" - írják.

Több helyen hangsúlyozzák, hogy az újszerűség jelen esetben nem a modern nyelvészeti és pedagógiai elvek beépítését jelenti, hanem nagy mennyiségű, bonyolult és elavult ismeretanyag betáplálását, ami inkább a kettővel ezelőtti tanterv állapotához közelít szemléleti szempontból. Ugyan szerintük is megjelennek korszerű újítások (pl.: digitális források, nyelvi tudatosság), de megjelenésük csak felvillan, alapvetően súlytalanok, így valójában nem tekinthetők korszerűnek.

A cikkben hangot adnak aggodalmuknak, hogy az iskolák nincsenek felkészülve a következő tanévkezdésre, sem az emberi, sem a tárgyi erőforrásaik nincsenek meg az új alaptanterv bevezetésére, ami szerintük borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.