Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy vezető középiskola végzős osztályaiból többen is külföldi egyetemre adják be a jelentkezésüket.

Több standnál is kérhettek felvételi segítséget, információt és képzéseket bemutató prospektusokat a januárban megrendezett Educatio kiállításon azok a középiskolások, akik külföldi egyetemen szerettek volna továbbtanulni. Nem ez volt az egyetlen rendezvény az előző tanévben, amelyen külföldi felsőoktatási intézmények is részt vettek – a gimnáziumok egy részében már a saját szervezésű pályaválasztási börzékre is hívnak olyan szakembereket, akik megismertetik a külföldre készülőket a felvételi eljárás főbb szabályaival, az ösztöndíj és a diákmunka lehetőségeivel. Van, amikor valóban első kézből kapnak információkat a végzősök: több iskola hívja vissza egy-egy tájékoztató előadás erejéig azokat a volt diákokat, akik kint tanulnak valamelyik brit, német vagy éppen osztrák egyetemen.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a vezető budapesti gimnáziumokban a legmagasabb a külföldi egyetemekre felvételiző diákok aránya. Több egyetemi gyakorlóiskolában arról számoltak be, hogy a 2019 májusában érettségizettek tizenöt-húsz százaléka döntött úgy, hogy másik országban tanulna tovább. A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumból – közvetlenül az érettségit követően – a végzősök tíz-tizenöt százaléka megy külföldre, leginkább Anglia, Németország és Hollandia szerepel a célországok között. A népszerű, többszörös túljelentkezésekről beszámoló, tehetséggondozó programokat is indító vidéki gimnáziumok tanulói közül is sokan választanak külföldi felsőoktatási intézményt. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban idén érettségizettekből tizenkilencen kerültek be valamelyik külföldi egyetemre, az intézmény összesítése alapján ősztől a Wirtschaftsuniversität Wien, az Universität Wien, az angliai Lancaster University, a Technische Universität Wien képzésein is tanulnak majd lovassys diákok. A külföldre készülők aránya egyébként évről évre emelkedik: idén az érettségizettek közel tizenhat százaléka felvételizett sikeresen külföldre, tavaly még csak hat-hét százalék volt az arány. Hasonló számokról árulkodik a Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet 2017-es adatokat feldolgozó felmérése, amely szerint a főváros, Pest és Győr-Moson-Sopron megye legjobb eredményű gimnáziumainak végzősei közül minden tizedik külföldi felsőoktatási intézménybe is jelentkezik.

A szülők és a diákok középiskola-választási döntésében így akár az a szempont is szerepet játszhat, hogy mennyire készíti fel a kiválasztott gimnázium vagy szakgimnázium a tanulókat a külföldi továbbtanulásra, a pedagógusok ismerik-e a magyar diákok körében legnépszerűbb országok felvételi rendszerét, tudnak-e segítséget adni a jelentkezéshez szükséges dokumentumok összegyűjtésében? Greskovits György, a középiskolások külföldi továbbtanulását is segítő tudásközpont, a Milestone Intézet egyik alapítója és oktatásért felelős vezetője szerint három tényező is befolyásolja, sikeresen felvételizik-e egy magyar diák valamelyik külföldi egyetemre: az egyik a középiskolák felkészültsége ebben a témában, a másik az egyéni háttér, a harmadik pedig az, hogy a leendő felvételiző tervez-e részt venni valamilyen tehetséggondozó programban az iskolai kereteken kívül. „Sok vezető gimnáziumból érkező diákunknál tapasztaltuk azt, hogy a tanárok egymásnak adják át a már kipróbált, sikeres módszertanokat azon a területen, amelyben az adott iskola kiemelten erős. Illetve értik azt, hogy ha egy diák a saját érdeklődési területén jó eredményeket szeretne elérni, ahhoz idő és energia kell, így más területeken nem helyeznek rájuk akkora nyomást” – teszi hozzá.

A Milestone Intézet diákjai közül a 2018/2019-es tanévben egyébként mindössze hárman döntöttek végül úgy, hogy hazai felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. A náluk felkészült idén érettségizettek közül kilencvenkilenc diákból nyolcvankilencen az Egyesült Királyság felsőoktatását célozták meg, közülük mindenki legalább egy ajánlatot kapott az ottani egyetemektől. Egy diák az Egyesült Államokban kezdte el az egyetemet idén ősszel, de a tavalyi végzősök közül Finnországban, Svájcban, Németországban is tanulnak.

A leggyakrabban választott oktatási intézmény a University College London, a második helyen a Cambridge-i egyetem áll, de gyakori választás még az Imperial College London, az Edinburgh-i Egyetem és a Warwicki Egyetem is. A brit egyetemek mellett egyébként továbbra is népszerűek az osztrák, a német, a dán, a holland, a francia és az olasz intézmények. A diákok visszajelzései alapján a választás során a legfontosabb szempontok közé tartozik az egyetemek nemzetközi elismertsége, eredményei, a diákközpontúság, de fontos az is, hogy milyen ösztöndíjakra lehet pályázni.

A Higher Education Statistics Agency (HESA) legutóbbi, a 2017/2018-as tanévből származó adatai szerint az Egyesült Királyságban alapképzésen és posztgraduális képzésen összesen 2210 magyar hallgató tanult, százzal többen, mint a megelőző évben. A brit egyetemek a jelentkezői létszám 2017-es kisebb visszaesését követően ismét kiemelkedően népszerűek, ebben alighanem az a hivatalos tájékoztatás is szerepet játszik, amely alapján – Brexit ide vagy oda – a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanévben az Európai Unió állampolgárainak, így a magyar diákoknak is a brit hallgatókéval megegyező mértékű tandíjat kell fizetniük. Ha a londoni döntéshozóknak nem sikerült megegyezniük a

jelenlegihez hasonló felsőoktatási együttműködésről az EU tagállamaival, valószínűsíthető, hogy a magyar diákok „tengerentúli” státusba kerülnek majd, ami a Milestone Intézet szakemberei szerint azt jelentheti, hogy csak nagyon magas tandíjjal és a jelenleginél sokkal bonyolultabb adminisztratív feltételek mellett tanulhatnak az Egyesült Királyságban. Az intézet munkatársai szerint emiatt várhatóan még inkább a top egyetemek lesznek a tehetséges – és a külföldi továbbtanulás költségeit vállaló – magyar középiskolások célpontjai, már csak azért is, mert ezek az intézmények tudnak majd ígéretesebb ösztöndíj-lehetőségeket kínálni.

A magyar diákok előtt persze így is több lehetőség áll: EU-s állampolgárként több országban, például Németországban, Ausztriában vagy éppen Norvégiában tandíjmentesen tanulhatnak. Természetesen a magánintézmények mindenhol kivételt képeznek, ahogy az országonként különböző megélhetési költségekkel, regisztrációs díjakkal is kalkulálni kell a jelentkezési lap leadása előtt. A külföld felé kacsingató magyar diákok körében egyre népszerűbb például Dánia is. A szintén külföldi továbbtanulásra felkészítő programokat kínáló Engame Akadémia adatai alapján 2017-ben már 1400 magyar állampolgár tanult dán egyetemeken. A dán felsőoktatás nagy előnye persze a tandíjmentesség – a képzések nagy része ráadásul angol nyelvű, így azok számára is alternatíva lehet, akik a némettudás hiánya miatt Ausztria és Németország ingyenes szakjai közül nem tudnak választani.

Ez a cikk a 2020-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.