"Kicsi a borsó és éretlen. Menjen a levesbe?" - szülők tiltakoznak a kötelező beiskolázás ellen Közoktatás
Eduline

"Kicsi a borsó és éretlen. Menjen a levesbe?" - szülők tiltakoznak a kötelező beiskolázás ellen

Online tiltakozó akciót indított a Szülői Hang Közösség, amelyben szülők, tanárok és szakemberek mutatják meg, mit gondolnak arról, jövőre minden hatéves gyereknek iskolába kell mennie, a felmentésről pedig az Oktatási Hivatal dönt majd. Válogatás a fotókból.

Ahogy beszámoltunk róla, januártól annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A felmentésről pedig többé nem a szülő és az óvodapedagógus dönt majd: a kérelmet az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani minden év január 15-ig. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. Azóta megjelent a tájékoztató a kérelem tartalmi és formai követelményeiről: ezekről itt olvashattok.

Több szakmai szervezet is tiltakozik a változás ellen, a Szülői Hang Közösség pedig közleményében azt írta: az Oktatási Hivatal alkalmatlan a döntés meghozatalára, mivel nem ismeri a gyerekeket, a mindössze 15 napos határidő miatt pedig az esetek zömében nem fogják bevonni a szakszolgálatokat, amik amúgy is túlterheltek. A minisztérium véleményével szemben a szülők szerint a hatéves gyerekek nagy része még nem iskolaérett. Amiatt is tiltakoznak, hogy kevés az információ és kevés az idő a kérelem beadására.

A szülők üzeneteit a Vonják vissza a kötelező hat éves beiskolázást Facebook-oldalon teszik közzé. Ezekből válogattunk.

A beiskolázást és az iskolaérettségi vizsgálatokat érintő változásokról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak

Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.