Nyílt napok, továbbtanulási börzék, felvételi-előkészítők, esélylatolgatás az általános iskolai jegyek alapján – sok feladat vár a középiskolai felvételi évében a diákokra és a szülőkre.
Az első lépés: mit szeretne a diák?
Az iskolaválasztás legfontosabb szempontjai – értenek egyet pedagógusok és pszichológusok – a diák érdeklődési köre, képességei és személyisége. Vagyis a szülők első és legfontosabb feladata, hogy legkésőbb a középiskolai felvételi évében választ kapjon többek között arra a kérdésre, hogy a gyermekének van-e már bármilyen elképzelése a jövőről. Van-e olyan tantárgy, amelyet szívesen tanulna magasabb óraszámban, szeretne-e három-négy tantárgyat idegen nyelven tanulni, szakmát szerezne vagy inkább „sima” érettségit. Talán még ennél is fontosabb, hogy a szülő tudja, bírná-e a diák a tagozatos vagy két tannyelvű oktatással járó plusz terhelést, esetleg jobban érezné-e magát egy, a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket használó intézményben.
Tipp: az elmúlt években az összes iskolában új kerettanterveket vezettek be, átalakították a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai oktatást, ezért nem érdemes a tíz-húsz évvel ezelőtti ismeretek alapján középiskolát választani. Minél előbb információt kell szerezni arról, pontosan milyen képzést kínálnak a négy-, öt-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, a két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítős intézmények, a tagozatos iskolák, a szakképző intézmények.
Milyen középiskolák közül lehet válogatni?
Azok a szülők, akik nem először vágnak neki a felvételi procedúrának, valószínűleg tisztában vannak azzal, milyen középiskolák működnek saját településükön, a szomszéd városban vagy kerületben. A kevésbé tapasztalt szülőknek azonban még a tanév elején érdemes utánanézniük, milyen gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák közül válogathatnak.
Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek
Milyen szempontok alapján döntenek a családok, amikor középiskolát választanak? És vajon a szülő vagy a gyerek szava a döntő, ha a továbbtanulásról van szó?
Az önkormányzatok oldalán is megtalálható a helyi oktatási intézmények listája, de lehet használni az Oktatási Hivatal köznevelési információs rendszerét is, ahol megye, város, fenntartó, iskolatípus – szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, gimnázium – alapján is lehet böngészni.
Tipp: ha a család lakhelyének közelében nincs olyan középiskola, amelyet szívesen választanának, az Oktatási Hivatal keresőjében azokra az intézményekre is leszűkíthetik a keresést, amelyek saját kollégiumot működtetnek.
Továbbtanulási börzék
A szakgimnáziumba vagy szakközépiskolákba készülő diákok nemcsak iskolát, hanem szakmát is választanak, ezért érdemes megnézniük a pályaorientációval foglalkozó npp.munka.hu oldalon található 7-8 perces foglalkozásbemutató videókat és elolvasni a rövid ismertetőket (az adatbázisban egyébként nemcsak az OKJ-s végzettséggel, hanem a diplomával betölthető munkaköröket is meg lehet találni). A szakképző intézmények is szerveznek szakmabemutatókat a következő hónapokban, sőt a nagyobb városokban szakképzési továbbtanulási kiállításokat is tartanak.
Tipp: A továbbtanulási kérdésekben bizonytalan diákok segítséget kérhetnek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményétől – információkat kaphatnak a különböző iskolatípusokról, sőt pályaorientációs tanácsadásra is lehet jelentkezni. A szakképzés felé indulók a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei pályaorientációs tanácsadóihoz is fordulhatnak.
Mit tanácsol az osztályfőnök?
Érdemes még a központi felvételi vizsga jelentkezési határideje előtt beszélni az osztályfőnökkel, esetleg egy-két szaktanárral a továbbtanulási tervekről. Ha a szülő bízik az osztályfőnök hozzáértésében, megéri kikérni a véleményét arról, vajon a diák bírna-e egy „erős” gimnáziumot vagy szakgimnáziumoz, milyen esélyekkel indul egy-egy népszerűbb iskola felvételijén. Mivel az általános iskolai pedagógusokhoz volt tanítványaiktól és a szülőktől sok visszajelzés érkezik a középiskolákról, információt is lehet kérni tőlük az intézményekről.
Tipp: a nyolcadikosok jelentkezési lapjának kitöltésével, elküldésével nem a szülőknek kell foglalkozniuk, ezeket a feladatokat az általános iskolai pedagógusok végzik el. Persze az űrlapok kitöltéséhez szükséges információkat – milyen intézményekbe, milyen tagozatra jelentkezik a diák – az iskola által meghatározott dátumig el kell juttatni az osztályfőnököknek.
Kötelező olvasmány: a felvételi tájékoztató
Október 20-ig az összes középiskolának közzé kell tennie saját honlapján felvételi tájékoztatóját, amelyet – ha már körvonalazódott, milyen iskolatípust választana a diák – érdemes alaposan átolvasni. A tájékoztatókban nemcsak a 2019 szeptemberében induló osztályok listáját és az oktatás jellemzőit lehet megtalálni, hanem a felvételi helyi szabályait is: például választ lehet kapni arra a kérdésre, hogy meg kell-e írniuk a jelentkezőknek a központi felvételi vizsgát matematikából és/vagy magyarból, szerveznek-e szóbeli felvételit, milyen általános iskolai jegyeket vesznek figyelembe, és a különböző eredményeket hogyan súlyozzák a felvételizők rangsorolásakor.
Tipp: érdemes minél hamarabb feljegyezni a felvételi legfontosabb dátumait – a központi írásbeli vizsga és a felvételi eljárás jelentkezési határideje mellett az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontját is.
Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi: minden, amit a pontszámítási szabályokról tudni kell
Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli? Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba és milyen tantárgyakat kell figyelembe venni? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.
Milyenek az óraszámok?
A tantárgyak listáját és az óraszámokat is ajánlott megnézni iskolaválasztás előtt – fontos tudni, heti hány órát különít el egy-egy fontosabb tantárgy oktatására az adott középiskola. A minimális óraszámokat a kerettantervek határozzák meg (lásd Mit tanul a magyar diák? című írásunkat), az intézmények a szabad órakerettel azonban maguk gazdálkodhatnak.
Megemelhetik egy-egy tárgy óraszámát vagy új tantárgy (például sakk, jelenismeret vagy éppen pénzügyi és gazdasági kultúra) bevezetésére fordítják, és persze az is fontos kérdés, milyen idegen nyelvek közül választhatnak a tanulók. A középiskolák oldalán meg lehet nézni a különböző évfolyamok óraszámait, sőt sokszor a különböző osztályok órarendjeit is közzéteszik az intézmények.
Tipp: Bár a középiskolai felvételi évében még távolinak tűnik az egyetemi-főiskolai továbbtanulás, azt is érdemes megnézni, milyen fakultációkat szervez a középiskola a 11-12. évfolyamosoknak.
Az „extra” szolgáltatások
Ha két hasonló profilú középiskola közül kell választani (pontosabban eldönteni, melyik álljon a jelentkezési lista első helyén), érdemes utánajárni, milyen szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be a kilencedikesek, milyen sportolási lehetőségek közül választhatnak a diákok, működik-e valamilyen művészeti csoport, például énekkar, színjátszókör vagy éppen tánccsoport az iskolában.
Tipp: annak is utána lehet nézni, csatlakozott-e a középiskola valamelyik nemzetközi diákcsereprogramhoz, vagy van-e lehetőség arra, hogy a nemzetközi érettségire készüljenek fel a tanulók.
Mire jó a Facebook és a Youtube?
A középiskolák Facebook-oldalának és Youtube-csatornájának böngészése közben is lehet némi plusz információt szerezni: meg lehet tudni, milyen iskolai eseményeket szerveznek, milyen iskolai hagyományok vannak, tartanak-e például „gólyanapokat” a kilencedikeseknek. A videók, posztok árulkodnak az iskola hangulatáról.
Tipp: a szülőknek érdemes belenézniük a kiválasztott középiskolák pedagógiai programjába – főleg akkor, ha egyházi vagy alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó középiskolát választanának. Emellett érdemes információkat szerezni az érettségi és a felsőoktatási felvételi eredményeiről is.
A nyílt nap
A középiskolai nyílt napokat nem szabad kihagyni, az ott szerzett tapasztalatok, benyomások ugyanis könnyen átírhatják a továbbtanulási terveket. A legtöbb intézmény októberben-novemberben tart nyílt napot, a szülők és a diákok órákat látogathatnak, tájékoztató előadásokon vehetnek részt, megismerkedhetnek egy-két pedagógussal, körbejárhatják az épületet.
Tipp: érdemes megkérni a diákot, hogy a nyílt nap után írja le a benyomásait – főleg akkor, ha több iskolát is végiglátogatnak. Így később közösen át lehet beszélni az ott szerzett benyomásokat.
Milyenek az esélyek?
A diákok jegyei szűkítik a továbbtanulási lehetőségeket, az általános iskolai bizonyítványban szereplő eredményeket ugyanis az összes középiskola figyelembe veszi a felvételizők rangsorolásakor, csak más-más súllyal. A legnépszerűbb gimnáziumokban és szakgimnáziumokban többszörös a túljelentkezés, ezekbe az intézményekbe a jó jegyek és a felvételin szerzett magas pontszám jelent belépőt. Érdemes ezért minél korábban megnézni azt is, milyen feladatokból áll a központi írásbeli felvételi, és egy-két korábbi tesztet próbaképpen kitölteni – a korábbi évek feladatsorait az Oktatási Hivatal oldalán lehet megtalálni.
Tipp: rengeteg felvételi-előkészítő közül válogathatnak azok, akik úgy érzik, hogy gyermeküknek jól jönne némi plusz gyakorlás a központi írásbeli felvételi előtt. Ma már e-learning képzéseket is lehet választani, a legnépszerűbbek azonban a hagyományos – délutánonként vagy szombatonként tartott – kurzusok, amelyeken szaktanár segítségével gyakorolhatják be a diákok az írásbelin előforduló feladatok megoldását. Igaz, mindezért több tízezer forintot kell fizetni: egy 32 órás matematikai felkészítő például 64 ezer forint, máshol egy négy hónapos kurzus (hetente 2x45 perces órákkal) 28 ezer forint.
A felvételi sorrend
Ha megvannak a kiválasztott középiskolák, már csak egy döntés van hátra: meg kell határozni az intézmények és a tanulmányi területek sorrendjét (hiszen úgy is dönthet egy diák, hogy egy iskolán belül több típusú képzésre is beadja a jelentkezését). A lista élére az a középiskola és az a tanulmányi terület kerüljön, ahová a diák a legszívesebben járna. A sorrend azért fontos, mert a felvételiző a listán szereplő első olyan intézménybe iratkozhat be, amely elfogadta felvételi kérelmét, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis a második vagy sokadik helyre sorolt képzést kezdené el.
Tipp: akkor sincs baj, ha az írásbeli, esetleg a szóbeli felvételi után úgy dönt a diák, hogy valamelyik – eredetileg hátrébb sorolt – középiskolába szívesebben járna, mint a lista élén álló intézménybe. A sorrenden egy alkalommal, 2019. március 21-án és 22-én lehet változtatni.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
