A Fidesz-KDNP-kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra, világossá téve, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek - erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
A szigorú követelményekről szólva kifejtette: erre azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben sokan visszaéltek a státussal. "Általános jelenség, hogy a magukat speciálisnak mondó gimnáziumok semmivel nem nyújtanak többet a gyerekeknek, mint bármelyik másik iskola. Élnek az eltérő struktúra okán járó anyagi előnyökkel, de nem képzettebbek a pedagógusaik, és a tantervük sem tér el más intézményekétől. Amelyik intézmény nem felel meg a követelményeknek, annak át kell alakulnia" - fogalmazott. Mi lesz a sorsa a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Gloviczki Zoltán Hoffmann Rózsával: beszigorítanak
Fotó: NEFMI A lap ismertette: a közoktatási törvény koncepciója szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban két tanítási órával magasabb lenne a heti kötelező óraszám, mint a normál struktúrájú iskolákban. A diákoknak három idegen nyelv tanulását tennék kötelezővé - a harmadikat csak az utolsó két évben tanulnák -, a nyolc évfolyamos intézményekben pedig fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.
Gloviczki Zoltán szerint a koncepció tehetséggondozási passzusához a kötelező idegen nyelvek kapcsán érkezett a legtöbb kifogás, de a kételyek ellenére nem hátrálnak meg, mert - mint mondta - saját tapasztalataikon túl példák sora bizonyítja, hogy a több nyelv oktatása a gyakorlatban kitűnően működik.
Jobban teljesítettek idén a diákok a történelem próbaérettségin, mint a tavalyi éles vizsgán – de voltak nehézségek is bőven. Mutatjuk, mely feladatokkal gyűlt meg a legtöbb diák baja, és mire érdemes figyelni már élesben.
