Alkotmányos garanciát kérnek az első szakképesítés ingyenességére szülői szervezetek - attól tartanak, hogy a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése miatt az iskolákból végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete és a Szülők Egyesülete a Gyermekekért közös állásfoglalásában azt írta, hogy az Országgyűlés által törvényben kihirdetett és megerősített karta rögzíti: mindenkinek joga van a megfelelő szakképzéshez.
A szervezetek ezért azt kezdeményezik, kerüljön be az új alaptörvénybe, hogy az első szakképesítés ingyenes megszerzése minden állampolgárnak egész életen át tartó joga. A tömörülések nyilvánvaló nemzeti érdeknek tartják, hogy a munkavállalók minél magasabb szintű szakképzettséggel rendelkezzenek, amelynek eléréséhez az államnak kell biztosítania a feltételeket.
Az új alkotmány tervezetében ugyanakkor nem található garanciális elem a munkához és a foglalkoztatáshoz való jogról, amelyek meghatároznák a magyar társadalom viszonyát a munkaerőpiachoz. A magyar munkavállalóknak és munkaadóknak elengedhetetlen érdekük, hogy nemzetközi szerződésekben elfogadott, foglalkoztatással kapcsolatos tézisek az alkotmányban is megjelenjenek - írták.
Kitértek arra is: a 15 éves korig tartó tankötelezettség esetleges bevezetése azt eredményezheti, hogy az iskolából végzettség nélkül kimaradók száma megtöbbszöröződik. Ezeknek a képzetlen fiataloknak a többsége kiszolgáltatottja lesz a munkaerőpiac "könyörtelen racionalitásának", így az alacsony munkabéreknek, a megalázó munkafeltételeknek vagy a munkanélküliségnek.
A közleményben utaltak arra, hogy felméréseik és a KSH adatai szerint évente mintegy 5-6 ezer tanköteles gyermek marad ki az iskolákból. A magyar közoktatás tizenöt év alatt több mint százezer szakképzetlen munkaerőt termelt ki, ami nem könnyíti meg a gazdasági és szociális haladást - áll a közleményben.
MTI
