Több tanóra, két kötelező emelt szintű érettségi, három vagy négy idegen nyelv oktatása – szigorú feltételekhez köti a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működését a közoktatási törvény tervezetének legújabb változata.

Nem fognak unatkozni a fővárosi és vidéki hat- és nyolcosztályos gimnáziumok vezetői a következő két-három évben, ha az új közoktatási törvényt jelenlegi formájában fogadja el a parlament május végén vagy június elején. A szakmai szervezeteknek hétfőn elküldött törvénytervezet ugyanis az eddigieknél jóval szigorúbb szabályok betartására kötelezi az ún. szerkezetváltó iskolákat. Az új közoktatási törvény legfontosabb pontjairól szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Legalább kétszeres túljelentkezés, három vagy négy idegen nyelv

A tanórák számát például évfolyamonként kettővel kell majd emelni, ahogy szakkörökből és önképzőkörökből is többet kell kínálniuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak, amelyek új osztályt minimum huszonnyolc fővel indíthatnak. Az intézmények csak akkor működhetnek tovább a jelenlegi képzési struktúra szerint, ha a túljelentkezés legalább kétszeres, vagyis minden elsős férőhelyre legalább két általános iskolás pályázik.

Ugyancsak kötelező lesz egy harmadik idegen nyelv oktatása. „A nyelvtanulásban a fokozatosság elve érvényesül, a harmadik nyelv tanulását a gimnázium utolsó két-három évében is kezdhetik a diákok. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához vagy valamely tantárgy elmélyült tanulásához” – áll az előterjesztésben.

Versenyistálló lesz a hatosztályos gimnáziumokból?

Nemcsak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak, hanem az ott tanuló diákoknak is nehezebb dolguk lesz – rajtuk is múlik majd, hogy megtarthatják-e speciális képzési szerkezetüket az intézmények. A 9-12. évfolyamos tanulók legalább húsz százalékának kell indulnia valamilyen országos tanulmányi versenyen, míg a nyolcosztályos gimnáziumba járó, kiemelkedően tehetséges diákoknak országos tehetséggondozó programokban kell részt venniük – az eredményekről pedig pontos dokumentációt kell majd készíteni.

„A hat évfolyamos gimnáziumokban legalább két, a nyolc évfolyamosokban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítik fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat a pedagógiai programban foglaltak szerint” – áll a törvénytervezet legújabb változatában. Ezzel még nem ért véget a követelmények sora: a kompetenciaméréseken elért eredményüknek legalább tíz százalékkal meg kell haladnia az országos átlageredményt, minden diáknak minimum két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, a jegyek és a százalékpontoknak pedig szintén tíz százalékkal meg kell haladnia az országos átlagot.

A követelményeket nem teljesítő iskolák sorsáról csak szűkszavúan szól a dokumentum, "mivel az alapfokú oktatás felső tagozatát erősen befolyásolja ezeknek az iskoláknak a jó tanulókat elszívó hatása, számuk ésszerű határok között tartása a közoktatás érdeke. A hat, illetve nyolc évfolyamos gimnázium, mint kiemelt tehetséggondozó intézménytípus számára a törvény az állami támogatást a kritériumok teljesítéséhez köti" - áll a szövegben.

A budapesti hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknak nemcsak az új közoktatási törvény tervezetében szereplő előírásoknak, hanem a főváros „minőségellenőreinek” is meg kell majd felelniük. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes decemberben jelentette be, hogy nem engedélyezik újabb hat- és nyolcosztályos intézmények indítását, a meglévő iskolák munkájának minőségét pedig felülvizsgálják. A főpolgármester-helyettes az eduline-nak január közepén elismerte, hogy a pedagógiai okok mellett anyagi megfontolások is állnak döntésük mögött. Mivel az alapfokú oktatás a kerületek feladata, a fővárosi önkormányzat azzal jár jól, ha minél több tanuló marad nyolc évig az általános iskolában. A témáról bővebben itt olvashatsz.

Bekeményített az államtitkárság: új szabályok a két tannyelvű iskolákban is

A két tannyelvű szakközépiskolák és gimnáziumok is bajba kerülhetnek, ha nem teljesítik az új közoktatási törvény tervezetében és a május 20-ig elkészülő jogszabályban szereplő feltételeket. A 2014/2015-ös tanévtől csak azok a középiskolák indíthatnak két tannyelvű osztályokat, amelyek legalább egy célnyelvi lektort alkalmaznak, de itt is sok múlik majd a diákok teljesítményén: legalább kilencven százalékuknak jelesre kell érettségizni idegen nyelvből emelt szinten, tízből kilenc végzősnek pedig legalább négyest kell szereznie az idegen nyelvű tantárgyi érettségin (ilyen például a történelem angol nyelven vagy éppen a biológia német nyelven). Az oktatási intézményeket először 2014-ben ellenőrzi majd az Oktatási Hivatal, ha három egymást követő évben nem javul a tanulók tanulmányi eredménye, a két tannyelvű képzést felmenő rendszerben szüntetik meg.

eduline