A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné – állítja Magyar Bálint volt kulturális és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
„Az úgynevezett elit szakokra történő bejutás már most is szinte lehetetlen emelt szintű érettségi vizsga nélkül. Ám a két emelt szintű érettségi megkövetelése azt eredményezheti, hogy a hátrányosabb társadalmi csoportokból még nehezebben jutnak be hallgatók a felsőoktatásba” – mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint, aki szerint hasonló eredménnyel járhat a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nyújtott pontszámítási engedmény csökkentése.
A volt oktatási miniszter úgy véli, az emelt szintű érettségi központi előírása nem feltétlenül jelenti a tudás bővítését, ráadásul teljesíthetetlen terhet róna a diákok jelentős részére, csak akkor lehetne kötelezővé tenni, ha a középiskolások az utolsó két évben a szokásos tíz-tizenkét tárgy helyett csak vizsgatárgyakat tanulnának. „Az emelt szintű érettségi letételét ösztönözhetné az érte járó plusz pontok számának növelése, akár 100-120 pontig. Így a kiemelkedő szakokra és intézményekbe történő bejutás kvázi feltételévé válna az emelt szintű érettségi, miközben a gyakorlatiasabb alapképzés esetében ez nem jelenik meg igényként” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.
eduline
