Az oktatási intézmények jelentős részében folytatódik a szegregáció gyakorlata, sőt, a megyeszékhelyen működő iskolákat leszámítva a jelenség erősödik – írja a Kossuth Rádió online egy nemrég lezárult vizsgálatra hivatkozva.
Erősödött a szegregáció az elmúlt években a magyarországi iskolákban. Így összegezte a 2004-es roma integrációs vizsgálat utókövetésének eredményét a kutatás egyik vezetője, Zolnay János a rádiónak. A szociológus elmondta, hogy 350 iskolát vizsgáltak és azt tapasztalták, hogy a megyeszékhelyek kivételével valamennyi településtípuson belül a roma, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja növekedett. Az összes roma diák nagyjából 30-40 százaléka cigány többségű csoportban tanul.
Fotó: mti Mohácsi Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány vezetője szerint az integráció a társadalmi akarat hiánya miatt bukott meg. "Választásig minden önkormányzat és minden polgármester szeretné megtartani a székét, és ezt úgy tudja megtenni, ha többségi nyomásnak engedve megtartja a cigányiskolákat. Ameddig az önkormányzatok felügyelik a saját iskoláikat, addig hiába van szegregációt tiltó törvény, ha azt nem alkalmazzák, és azt nem ellenőrzi senki" - mondta az alapítványi vezető.
A rádió kereste az Oktatási Hivatal illetékesét, de sem onnan, sem a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságáról nem sikerült elérniük senkit. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, Pokorni Zoltán pedig nem kívánt reagálni a kutatás eredményeire.
Mielőtt 2025 augusztusában életbe lépett az új névadási szabályozás, a magyar szülők egészen elképesztő neveket tudtak bejegyeztetni a Nyelvtudományi Intézet engedélyével. A Legolász, a Vulkán vagy a Kikerics csak néhány példa arra, milyen fantáziadús ötletek jutottak el a hivatalos névjegyzékig.
