Elindult az elit reálképzés az Arany János gimnáziumban Közoktatás
Edupress

Elindult az elit reálképzés az Arany János gimnáziumban

Szeptembertől a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban a kilencedik osztálytól kezdve a diákok emelt óraszámban tanulhatják a matematikát és a természettudományi tantárgyakat. Az iskola vezetése a szeptember elsején rendezett sajtótájékoztató keretében mutatta be közel húszmilliós beruházásból épült, különlegesen felszerelt kémia, biológia és fizika tantermeket, amelyek hozzájárulnak a tehetséges fiatalok mérnöki, orvosi, gyógyszerész, biológus, fizikus és vegyész szakmákra való felkészítéséhez.

Elindult a kiemelt reálosztály az Arany János gimnáziumban
Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium tíz évvel ezelőtt már indított emelt szintű biológia osztályokat, de más szakok népszerűvé válása okán a diákok lassan elmaradtak. Az idei kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával jött létre, amihez több neves cég financiálisan is hozzájárult. 

A kiemelt képzéshez új tantermekre és speciális felszereltségre volt szükség. Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: az egy éve született összefogásból két hónappal ezelőtt lett gyakorlati megvalósítás. "Ennyi idő alatt három szaktanterem, laboratóriumok és szertárak épültek."A képzés emelt óraszámot és döntési lehetőséget kínál a gyerekeknek, akik az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő vonalon haladhatnak tovább. 

Az osztályt a 2010/20011-es tanévre is meghirdették, célul tűzték ki a diákok legalább két természettudományi tárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítése mellett, különböző pályázatokra és tudományos versenyekre való felkészítést, az önálló gondolkodás és problémamegoldás fejlesztését kísérletező gyakorlatok útján, valamint ECDL vizsga és két nyelvből tett középfokú nyelvvizsga megszerzését.

Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyarországi szakemberhiány csak az egyik érv a képzés mellett. Nagy szükség van a visszaszoruló természettudományi tájékozottságra, hogy bizonyos helyzetekben felelősségteljes döntések szülessenek. "Országunkba tájékozott emberekre van szükség, akik nem rombolják környezetüket, mert ismerik azt. Természettudományi műveltség nélkül egy ország ön- és közveszélyes - mondta, majd hozzátette: reálosztályból nem csak egy kell ebben az országban. Szeretném, ha ez a képzés jó példa lenne, amelyet majd sok hasonló követ."


edupress