2008. november. 14. 18:39 Eduline Utolsó frissítés: 2008. november. 14. 20:33 Közoktatás

Egységben a micsoda?

Legutóbb a nyáron parázslott fel pedagógusberkekben a vita a biológia, a fizika és a kémia összevonását előirányzó új tantárgyról, amelynek hazai bevezetését évek óta tervezi a szaktárca.


Négy éve vágtunk bele a természettudományok összevont oktatásába, de nem külön tantárgyként, a Hollandiában vagy Nagy-Britanniában ismert módon" - mondja Szilágyi Márta, a budai Budenz József Alapítványi Gimnázium földrajz szakos igazgatónője. Az ötosztályos gimnázium diákjai évente két magyarországi nemzeti parkba látogatnak el - tanulmányaik alatt így mind a tíz hazai parkot végigjárják -, ahol három nap alatt a védett terület flórájával, faunájával, geológiai sajátosságaival, klímájával, az ottani szakmai munkával ismerkednek.
tanuló

Milyen órán is vagyok?


Nem úgy, mint egy szokásos osztálykiránduláson. "A diákok három-négy fős csoportokban dolgozva, a nemzeti park szakembereinek vezetésével, tanáraik segítségével például vízminőséget mérnek, növénytársulásokat térképeznek fel, madármegfigyelésen vesznek részt, a mezei látogatók előtt lezárt barlangokat, természetes élőhelyeket járnak be, kőzetmintákat elemeznek, térképészeti méréseket végeznek, klímadiagramokat analizálnak" - magyarázta a HVG-nek az igazgatónő. A terepi munkából hazatérve egy hetük van, hogy a tapasztalataikat - szigorúan kerülve a nemzeti parkok honlapjain található anyagok egyszerű bemásolását - úgynevezett projektnaplóban összegezzék, majd ezt egy beszámoló keretében szüleiknek, tanáraiknak és diáktársaiknak elő is adják. Szilágyi Márta tapasztalatai szerint a természettudományos táborokban megszerzett tudásanyag lassan, de biztosan beérik. A tantermi biológia-, fizika-, földrajz- vagy kémiaórákon a diákok már össze-összekapcsolják a terepen tapasztaltakat, például az ökológiai rendszerek vagy a környezetszennyezés témakörében, de az sem ritka, hogy egy-egy szerves kémiai folyamatról tanulva asszociálnak mondjuk biológiai mechanizmusokra. "Éppen ez a cél" - mondja büszkén az igazgatónő.
"A természettudományos tantárgyak tananyagának szakmai fórumokon egyeztetett, integrált szellemben történő megújítását nagyon fontosnak tartjuk, de határozottan ellenezzük az integrált természettudomány tantárgy bevezetését a közoktatás 7. évfolyamától" - így kezdett aláírásgyűjtésbe a nyáron a Magyar Kémikusok Egyesülete. A világhálón is köröztetett petíció az oktatási tárca azon elképzelése ellen szállt síkra, hogy az általános iskolákban már szeptembertől egy tantárgyként tanítsák a biológiát, a kémiát és a fizikát. A tervből végül - legalábbis egyelőre - nem lett semmi. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára tanévkezdéskor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy legfeljebb 2011-től várható az angolszász országokban science (természettudomány) néven ismert tantárgy bevezetése, s akkor is csak fakultatívan, vagyis a természettudományokkal később valószínűleg nem foglalkozó nebulók választhatják majd, a hagyományos tudományágak szerinti tantárgyfelosztás pedig még jó darabig megmarad.
[[ Oldaltörés: egzisztenciális okok ]]

A HVG által megkérdezett szaktanárok állításuk szerint nemcsak egzisztenciális okokból - magyarán az óraszámuk csökkenése miatt - tartják nonszensznek az integrált természettudományi tárgy kötelező érvényű és egyidejű bevezetését. "Sem a tárgyi, sem a tanári feltételek nem adottak. Mert míg például Hollandiában a science-tanárnak négy szakirányú diplomája is van, és olyan laboratóriumi, számítástechnikai infrastruktúrával rendelkezik, amit a pesti ELTE-n is megirigyelnének, nálunk csak a cifra nyomorúság garantált" - vázolta a magyar és a németalföldi valóság közötti különbséget Nagy Géza debreceni általános iskolai kémiatanár. Ezt ismerhette fel a minisztérium égisze alá tartozó Országos Köznevelési Tanács is; a grémium által felkért ad hoc bizottság a tavasztól több mint ezer tanárt, felsőoktatási és ipari szakembert keresett meg, az ő véleményük alapján is készített elemzést pedig - több nyilvános vita summázatával kiegészítve - előreláthatólag november közepére teszik majd le Hiller István miniszter asztalára.

A nemzetközi felmérések - egyebek mellett az OECD által szervett diáktudás-szondázáson alapuló PISA-jelentés - tanúsága szerint a természettudományokban sem jeleskedő magyar diákság érdeklődésének felkeltése kulcskérdés. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az integráció veleje az lenne, hogy a diákok meglássák az összefüggéseket a természettudományok között, és ebből építkezve lássák át a világot, amelyet így tudnak majd kreatívan alakítani is. A jó tanár épp erre való, ehhez nem kell feltétlenül egyik percről a másikra lecserélni a tantárgyakat - érveltek a HVG által megkérdezett, az elhamarkodott bevezetés ellen ágáló pedagógusok.

"Az élenjáró országokban, mint az Egyesült Királyságban vagy Skandináviában a science olyan tantárgy, egy komplex rendszernek a része, amelyben azért a fizika, a kémia és a biológia is megmaradt" - fejtette ki véleményét az Indexen publikált tanulmányában Veres Gábor, az integrációt a gyakorlatban is alkalmazó budapesti Közgazdasági Politechnikum természetismereti munkacsoportjának vezetője. Az ő középiskolája - valamint a már említett Budenz - úttörőnek számít Magyarországon. A 12 osztályos Politechnikumban a 7. évfolyamtól kezdődnek a természetismeret órák. A pedagógiai program szerint a természetismeret-tanárok a természet fogalmának körbejárásával kezdik, majd a tudományos (fizikai, kémiai, biológiai) világ alapjainak ismertetésével folytatják a 12 éves nebulók oktatását. A tematikus modulokra bontott tananyagban egymást kiegészítve jelennek meg a hagyományos diszciplínák. A Méretek, világok, rendszerek című hetedikes tanegységben az atomok, a molekulák, a sejtek és a galaxisok is terítékre kerülnek, a Mozgás, biomechanika, sport "fejezetben" pedig az erő és a munka fizikai definíciója mellett a kémiai energia és az izom-összehúzódás biokémiája és -fizikája is górcső alá vétetik. Az érettségiző évfolyamok a szociális viselkedés neurális alapjaitól a szenvedélybetegségek biokémiai és lélektani srófjáig haladva az ökológia mélyebb összefüggéseinek taglalásáig jutnak el.

Hogy mindez sikeres legyen, ahhoz elengedhetetlen a tanári kar felkészültsége és elhivatottsága, máskülönben az összefüggések felismeréséből csupán a felszínt kapargató, könnyen avuló ismeret marad - vélik a kötelező integráció ellen ágálók, mások mellett a már idézett Magyar Kémikusok Egyesületének tagjai. A petíciójukban megfogalmazottak szerint a science tantárgy bevezetésében élenjáró Egyesült Királyság parlamentjének természettudomány és technológia bizottsága nem véletlenül figyelmeztetett a következőre: "ha a tanárok maguk sem értik megfelelő mélységben a természettudományokat, a technológiát és ezek alkalmazási lehetőségeit, akkor valószínűleg nem rendelkeznek elegendő szakmai biztonsággal ahhoz, hogy a természettudomány tantárgyat érdekesen és a diákokat további ismeretek megszerzésére motiválva oktassák".

VAJNA TAMÁS
Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.