Négy éve vágtunk bele a természettudományok összevont oktatásába, de nem külön tantárgyként, a Hollandiában vagy Nagy-Britanniában ismert módon" - mondja Szilágyi Márta, a budai Budenz József Alapítványi Gimnázium földrajz szakos igazgatónője. Az ötosztályos gimnázium diákjai évente két magyarországi nemzeti parkba látogatnak el - tanulmányaik alatt így mind a tíz hazai parkot végigjárják -, ahol három nap alatt a védett terület flórájával, faunájával, geológiai sajátosságaival, klímájával, az ottani szakmai munkával ismerkednek.

Nem úgy, mint egy szokásos osztálykiránduláson. "A diákok három-négy fős csoportokban dolgozva, a nemzeti park szakembereinek vezetésével, tanáraik segítségével például vízminőséget mérnek, növénytársulásokat térképeznek fel, madármegfigyelésen vesznek részt, a mezei látogatók előtt lezárt barlangokat, természetes élőhelyeket járnak be, kőzetmintákat elemeznek, térképészeti méréseket végeznek, klímadiagramokat analizálnak" - magyarázta a HVG-nek az igazgatónő. A terepi munkából hazatérve egy hetük van, hogy a tapasztalataikat - szigorúan kerülve a nemzeti parkok honlapjain található anyagok egyszerű bemásolását - úgynevezett projektnaplóban összegezzék, majd ezt egy beszámoló keretében szüleiknek, tanáraiknak és diáktársaiknak elő is adják. Szilágyi Márta tapasztalatai szerint a természettudományos táborokban megszerzett tudásanyag lassan, de biztosan beérik. A tantermi biológia-, fizika-, földrajz- vagy kémiaórákon a diákok már össze-összekapcsolják a terepen tapasztaltakat, például az ökológiai rendszerek vagy a környezetszennyezés témakörében, de az sem ritka, hogy egy-egy szerves kémiai folyamatról tanulva asszociálnak mondjuk biológiai mechanizmusokra. "Éppen ez a cél" - mondja büszkén az igazgatónő.
"A természettudományos tantárgyak tananyagának szakmai fórumokon egyeztetett, integrált szellemben történő megújítását nagyon fontosnak tartjuk, de határozottan ellenezzük az integrált természettudomány tantárgy bevezetését a közoktatás 7. évfolyamától" - így kezdett aláírásgyűjtésbe a nyáron a Magyar Kémikusok Egyesülete. A világhálón is köröztetett petíció az oktatási tárca azon elképzelése ellen szállt síkra, hogy az általános iskolákban már szeptembertől egy tantárgyként tanítsák a biológiát, a kémiát és a fizikát. A tervből végül - legalábbis egyelőre - nem lett semmi. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára tanévkezdéskor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy legfeljebb 2011-től várható az angolszász országokban science (természettudomány) néven ismert tantárgy bevezetése, s akkor is csak fakultatívan, vagyis a természettudományokkal később valószínűleg nem foglalkozó nebulók választhatják majd, a hagyományos tudományágak szerinti tantárgyfelosztás pedig még jó darabig megmarad.
A HVG által megkérdezett szaktanárok állításuk szerint nemcsak egzisztenciális okokból - magyarán az óraszámuk csökkenése miatt - tartják nonszensznek az integrált természettudományi tárgy kötelező érvényű és egyidejű bevezetését. "Sem a tárgyi, sem a tanári feltételek nem adottak. Mert míg például Hollandiában a science-tanárnak négy szakirányú diplomája is van, és olyan laboratóriumi, számítástechnikai infrastruktúrával rendelkezik, amit a pesti ELTE-n is megirigyelnének, nálunk csak a cifra nyomorúság garantált" - vázolta a magyar és a németalföldi valóság közötti különbséget Nagy Géza debreceni általános iskolai kémiatanár. Ezt ismerhette fel a minisztérium égisze alá tartozó Országos Köznevelési Tanács is; a grémium által felkért ad hoc bizottság a tavasztól több mint ezer tanárt, felsőoktatási és ipari szakembert keresett meg, az ő véleményük alapján is készített elemzést pedig - több nyilvános vita summázatával kiegészítve - előreláthatólag november közepére teszik majd le Hiller István miniszter asztalára.

A nemzetközi felmérések - egyebek mellett az OECD által szervett diáktudás-szondázáson alapuló PISA-jelentés - tanúsága szerint a természettudományokban sem jeleskedő magyar diákság érdeklődésének felkeltése kulcskérdés. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az integráció veleje az lenne, hogy a diákok meglássák az összefüggéseket a természettudományok között, és ebből építkezve lássák át a világot, amelyet így tudnak majd kreatívan alakítani is. A jó tanár épp erre való, ehhez nem kell feltétlenül egyik percről a másikra lecserélni a tantárgyakat - érveltek a HVG által megkérdezett, az elhamarkodott bevezetés ellen ágáló pedagógusok.

"Az élenjáró országokban, mint az Egyesült Királyságban vagy Skandináviában a science olyan tantárgy, egy komplex rendszernek a része, amelyben azért a fizika, a kémia és a biológia is megmaradt" - fejtette ki véleményét az Indexen publikált tanulmányában Veres Gábor, az integrációt a gyakorlatban is alkalmazó budapesti Közgazdasági Politechnikum természetismereti munkacsoportjának vezetője. Az ő középiskolája - valamint a már említett Budenz - úttörőnek számít Magyarországon. A 12 osztályos Politechnikumban a 7. évfolyamtól kezdődnek a természetismeret órák. A pedagógiai program szerint a természetismeret-tanárok a természet fogalmának körbejárásával kezdik, majd a tudományos (fizikai, kémiai, biológiai) világ alapjainak ismertetésével folytatják a 12 éves nebulók oktatását. A tematikus modulokra bontott tananyagban egymást kiegészítve jelennek meg a hagyományos diszciplínák. A Méretek, világok, rendszerek című hetedikes tanegységben az atomok, a molekulák, a sejtek és a galaxisok is terítékre kerülnek, a Mozgás, biomechanika, sport "fejezetben" pedig az erő és a munka fizikai definíciója mellett a kémiai energia és az izom-összehúzódás biokémiája és -fizikája is górcső alá vétetik. Az érettségiző évfolyamok a szociális viselkedés neurális alapjaitól a szenvedélybetegségek biokémiai és lélektani srófjáig haladva az ökológia mélyebb összefüggéseinek taglalásáig jutnak el.

Hogy mindez sikeres legyen, ahhoz elengedhetetlen a tanári kar felkészültsége és elhivatottsága, máskülönben az összefüggések felismeréséből csupán a felszínt kapargató, könnyen avuló ismeret marad - vélik a kötelező integráció ellen ágálók, mások mellett a már idézett Magyar Kémikusok Egyesületének tagjai. A petíciójukban megfogalmazottak szerint a science tantárgy bevezetésében élenjáró Egyesült Királyság parlamentjének természettudomány és technológia bizottsága nem véletlenül figyelmeztetett a következőre: "ha a tanárok maguk sem értik megfelelő mélységben a természettudományokat, a technológiát és ezek alkalmazási lehetőségeit, akkor valószínűleg nem rendelkeznek elegendő szakmai biztonsággal ahhoz, hogy a természettudomány tantárgyat érdekesen és a diákokat további ismeretek megszerzésére motiválva oktassák".

VAJNA TAMÁS