Hogyan válhat értékké a tudás?
A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 1-jén a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.
A beszélgetésen Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter rámutatott a kormányzat azon szándékára, hogy a K+F – a korábbi időszakkal ellentétben – egységes irányítás alatt működjön. A források egységes stratégia mentén való felhasználásával a hatékonyság jelentős növelése a cél. A miniszter hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát is, és kitért a Magyar Tudományos Akadémiával ezen a téren folytatott jó együttműködésre. Elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési infrastruktúra teljes feltérképezése folyamatban van, célja pedig egy mindenki által hozzáférhető infrastruktúra-térkép létrehozása az ország nagy kutatási infrastruktúráiról, melyből látszik majd, hogy hol vannak fehér foltok, ahol fejleszteni kell, és hol vannak átfedések. A projekt kapcsolódik az Unió Európai Stratégiai Fórum a Kutatási infrastruktúra fejlesztésére programjához is. Az innovációs képzés terén a miniszter egy újdonságot is bejelentett, ugyanis a Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen új képzési központot hoz létre innovációs menedzserek oktatására, ebben az évben.
Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke röviden bemutatta a Hivatal pályázati struktúráját, amelynek jelenleg költségvetését tekintve a legjelentősebb pályázata a Nemzeti Technológiai Program. Ennek öt alprogramjában (biotechnológiák, nano- és mikrotechnológiák; anyag- és gyártástechnológiák; információs és kommunikációs technológiák; környezeti technológiák) évente 40-80 nagyprojekt részesül támogatásban. Az elnyerhető támogatás 200 millió forinttól egy milliárd forintig terjed. A beszélgetés résztvevői közül többen is hangsúlyozták a kutatás-fejlesztési támogatások koncentrálásának fontosságát, annak érdekében, hogy igazán jelentős eredmények születhessenek. Csopaki Gyula az NKTH részéről is hasonló törekvésekről számolt be, példáué 2004 óta 19 regionális egyetemi tudásközpont jött létre és kapott támogatást a működéséhez, fejlődéséhez az NKTH-tól. Az ezek által elért eredményeket áttekinti a hivatal és csak a legsikeresebbek részesülhetnek a jövőben támogatásban. A pályázati programok terén az elnök beszélt még a stabilitás fontosságáról, így, ha lesz is változás a 2009 és 2010-es években, az mindenképpen fokozatosan történik majd, hogy a kutatói társadalom számára világos és átlátható legyen a pályázati rendszer.
