Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendszeresen azzal válaszol, hogy nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban.

A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. A mikrocenzus friss adatai alapján a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest. 

Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont - mutatta be az oldal a legfrissebb felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. 

Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).

Az alapképzést követi az általánosságban 2 éves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most "duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.

Kérdésükkel megkeresték a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy "a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet, de azt is hozzátették, hogy "ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."