Az egyetem, a főiskola nem lenne nélkülük ugyanaz. Ők azok, akik miatt még évek múltán is gyomorgörccsel gondolsz egy-egy vizsgaidőszakra.
1. típus: a tömegbuktató
Igen, ő az, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.
... a hallgatók terrorizálására. Ékes példája az az amerikai oktató, akinek sztorija bejárta a sajtót tavaly. A prof az ottani Neptunra kitett egy "a vizsga feladatainak megoldása" nevű mappát a vizsga előtti éjszakán.
Aki rákattintott, nem azt kapta, amire számított (vagy inkább amiben reménykedett). Aki a linkre kattintott, annak megjelent Rick Astley 1987-es slágere, a Never going to give you up.
3. típus: az ajánlott olvasmányok rajongója
Aki kizárólag az ajánlott olvasmányokból kérdez, és két perc alatt megbuktatja azt, aki nagy szemekkel mered rá a soha nem olvasott szakirodalomból vett kérdés után. Ja, nála nem működik az "ez csak ajánlott olvasmány volt" kifogás.
4. típus: a trükkös
Aki az utolsó előadáson elmondja, milyen feladattípusok és témák lesznek a vizsgán, azokból mindenki felkészül, majd az írásbelin kiderül: minden más, mint amire számítottatok. A feladattípusok, a témák, a pontozás...
5. típus: a prof
Aki előtt le a kalappal: nagyon okos, X évtizede kutat, Y évtizede oktat, a nevét mindenhol ismerik. Csak egy bj van vele: már a kérdést sem értitek a vizsgán.
6. típus: az ünneprontó
Akinek egyetlen ünnep sem számít. Vizsga január 2-án (alig másfél nappal az év legzajosabb éjszakája után?) vagy december 27-én? Simán jöhet!
