A mostani szegedi egyetemisták még általánosba jártak, mikor Török Márk elsőéves hallgatóként bekerült a HÖK-be. A bíróság szerint viszont már túl sokáig volt pozíciójában, túllépte a felső korlátot, ezért távoznia kell. Egy teljes rendszert épített maga köré, aminek most vége lehet.

2016 tavaszán írta meg az Átlátszó Oktatás, hogy a felsőoktatási törvény egy sokáig észrevétlen 2015 szeptemberi módosítása során új feltételt szabtak a hallgatói önkormányzati tisztségviselői pozíciók betöltésére: összesen legfeljebb négy évig tölthet be valaki hökös pozíciót. A törvényalkotók az új szabállyal azt kívánhatták szabályozni, hogy kisebb eséllyel betonozza be magát valaki a hallgatói önkormányzatba.

A jogszabály a különösen centralizált szegedi EHÖK elnökét, Török Márkot érintette kellemetlenül, aki 2016-ban már 11 éve volt hallgató, egyúttal hallgatói képviselő - idén a 12. évét folytatja az egyetemen. 2007 óta egy felfüggesztett évet leszámítva folyamatosan az egyetemi hallgatói önkormányzat feje volt.

Mikor a Szegedi Tudományegyetem értesült a jogszabályról, az egyetem rektora megsemmisítette Török 2015-ös megválasztásának eredményét 2016 tavaszán. Török a döntést megtámadta a bíróságon, sőt, az eljárás lassúságát kihasználva 2016-ban is újra indult, a holdudvarához tartozó hökösök meg is választották elnöknek - ezt a választást is érvénytelenítette Szabó Gábor rektor.

Hogy a Török által kialakított rendeszer mennyire leválthatatlanná teszi az elnököt, arról itt írtunk korábban.

Az ÁO keddi írása szerint a Fővárosi Munkaügyi Bíróság döntése az egyetem rektorának adott igazat, Török az új feltételek szerint nem pályázhatott volna az elnöki posztra, vagyis megválasztása szabálytalan volt. Török azzal érvelt, hogy a 2015-ös szabály visszaható hatályú, vagyis nem vehetik figyelembe a 2015 előtti HÖK-ben eltöltött éveket, csak is a 2015 utáni években folytatott höközést kell számolni - a bíróság szerint viszont nincs igaza, a törvény csak új pályázási feltételeket szabott.

Az ítélet pontos szövege még nem ismert, a döntés nem jogerős - utóbbit az SZTE erősítette meg, szemben az ÁO cikkében olvasható joegerős ítéletről szóló információval. Mivel 2016 őszén újraválasztották, a jelenlegi mandátumával kapcsolatos eljárást is le kell folytatni. Egyelőre nem tudni, hogy Török fellebbez-e a döntéssel szemben - várhatóan igen -, azonban eljárási hibára kell rámutatnia, vagy jelentősen eltérő jogi érveléssel kell előrukkolnia ahhoz, hogy másodfokon esetleg mellette döntsön a bíróság. Amennyiben a bíróság gyors döntést hoz másodfokon, úgy megelőzheti, hogy ismét jogtalanul pályázzon Török 2017-ben is az elnöki pozícióra, ami újabb eljárást vonna maga után.