Szakok megszűnése: csak 2017-ben jön a változás Felsőoktatás
Eduline

Szakok megszűnése: csak 2017-ben jön a változás

Hatvan alap-, osztatlan, illetve mesterképzés szűnik majd meg, de 2016-ban még jelentkezhettek rá. A rendelet szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig.

Júniusban hozták nyilvánosságra a felsőoktatási képzésekről szóló rendeletet, melyből kiderült, hogy közel hatvan alap-, osztatlan illetve mesterképzés szűnik meg, valamint több új szak is indul. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig, tehát 2016-ban még tudtok jelentkezni a kivezetésre kerülő szakokra is. A 2017-es felvételiig nem is hirdethetik meg az új szakokat.

Az alapszakok közül 21 szűnik majd meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia is, mely elkaszálása még nemzetközi tiltakozást is kiváltott. Nagy visszhangot kapott, hogy a kommunikáció és médiatudományt, valamint a nemzetközi tanulmányokat is meg akarták szűntetni, ezek azonban alapképzésben megmaradnak.

A bölcsészettudományi képzések közül megszűnik az andragógia, de új alapképzés indul majd 2017-től, a közösségszervezés.

A társadalomtudományi területen lőttek a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok szakoknak is. A politológia alapszak helyett politikatudományok képzés indul.

A művészeti szakok közül megszűnik a gyártásszervező, a kameraman és az alkalmazott látványtervezés alapképzés. Lőttek a fémművesség, a kerámiatervezés és az üvegtervezés alapszaknak is. Új képzésként indul viszont a látványtervezés és a tárgyalkotás, a design- és művészetelmélet helyett pedig a designkultúra képzés.

A művészetközvetítési képzési területen megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret, az elektronikus ábrázolás, a képi ábrázolás és a plasztikai ábrázolás alapszak. A kézműves szak kézműves tárgykultúra néven indul majd, az ének-zenét pedig a zenekultúra váltja. Képalkotás néven egy új szakot is bevezetnek.

A műszaki képzések közül a had- és biztonságtechnikai mérnöki képzés ezentúl biztonságtechnikai mérnöki név alatt indul, és két új szakot is bevezetnek: a hivatásos repülőgép-vezetőit, a vízügyi üzemeltetési mérnökit.

A gazdasági képzések közül megszűnik a gazdaság- és pénzügy matematikai elemzés, ugyanakkor helyette indíthat osztatlan képzést ugyanezen a néven az a felsőoktatási intézmény, akinek a képzései között a rendelet hatályba lépésekor szerepelt ez az alapszak és a gazdaság-matematikai elemző mesterszak is. Megszűnik a közszolgálati alapképzés is.

Az agrárképzések közül megszűnik az erdőmérnöki alapszak, és nem lehet majd jelentkezni informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, illetve növénytermesztő mérnöki képzésre sem. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak vidékfejlesztési agrármérnöki név alatt fut majd. Ugyanakkor az az egyetem vagy főiskola, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is, agrármérnöki osztatlan képzést indíthat.

Az orvos- és egészségtudományi területen az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzés neve változik: orvosi diagnosztikai analitikus szakként indul.

A sporttudományi képzési terület teljesen átalakul: megszűnik a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, illetve a sportszervező képzések helyett pedig sport- és rekreációszervezés néven indul új szak. A testnevelő-edző szak helyett edző képzésre lehet majd jelentkezni.

A természettudományi szakok közül megszűnik a biofizika, a humánbiológia-antropológia, az immunológia, az ökotoxikológus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban. A kognitív tanulmányok helyett számítógépes és kognitív idegtudomány képzés indul majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.