Kemény fába vágta a fejszéjét a kormány a külföldi diákokkal kapcsolatban Felsőoktatás
Eduline

Kemény fába vágta a fejszéjét a kormány a külföldi diákokkal kapcsolatban

Itthoni karriert kínál a kormány a Nagy-Britanniában végzett magyaroknak, ám a felmérések szerint nem azért mennek el, hogy aztán egy percet se dolgozzanak kint.

A kormány Nagy-Britanniában tartott karriernapokat kint tanuló magyar egyetemisták számára. Az MTI beszámolója szerint a találkozót a Cambridge-i Magyar Diákszövetség szervezte az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó Új Nemzedék Központ (ÚNK) támogatásával és együttműködésével.

Novák Katalin, aki jelen volt a vasárnapi cambridge-i rendezvényen is, a konferencia tapasztalatait összegezve az MTI-nek elmondta: a részt vevő vállalatok képviselői bemutatták, milyen sok Magyarországon a karrierlehetőség, így a Nagy-Britanniában tanuló egyetemistáknak érdemes mérlegelniük a magyarországi elhelyezkedés lehetőségét is, amikor szakmai jövőjükről döntenek. Nagy nemzetközi cégek is jelen vannak az országban, és sokan várják a tehetséges, nyelvet beszélő, világot látott magyar fiatalokat.

Bár a konferencia a beszámoló szerint teltházas volt, kérdéses, hogy mennyi fiatal tér haza, legalábbis a felmérések fényében nehéz dolga van a kormánynak.

Nemrég írtunk egy kutatásról, mely arról kérdezte a középiskolásokat, hogy miért mennének külföldi egyetemre. A nyilatkozó diákoknál a legfontosabb érvek a magasabb várható jövedelem és a könnyebb elhelyezkedés volt. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a diplomaszerzés utáni karrierjüket is kint képzelik el.

Ráadásul egy friss Tárki-felmérés szerint a diákoknak 67 százaléka vágyik külföldre, de a diplomások (akik jellemzően hamarabb és jobb fizetéssel helyezkednek el, mint akik nem szereztek felsőfokú végzettséget) közül is minden ötödik fiatal elhagyná az országot.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.