A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2012-es rangsora alapján ezek a világ legjobb egyetemei. A százas listát - amelyet több mint 13 ezer oktató véleménye alapján évről évre összeállít a brit oktatási szaklap - csütörtökön hozták nyilvánosságra. Magyar egyetem idén sem került be a top 100-ba.

Az előző évekhez hasonlóan taroltak az egyesült államokbeli és a brit egyetemek: a száz legjobb felsőoktatási intézmény közül negyvennégy amerikai, tíz pedig nagy-britanniai, valószínűleg senkinek nem okozott meglepetést, hogy a Cambridge (3. helyezés) és az Oxford (6. helyezés) bejutott a top tízbe.

Igaz, a brit egyetemek vezetőinek így is van okuk aggodalomra, szinte mindegyik intézmény rontott tavalyi teljesítményén: az Imperial College a tizenegyedikről a tizenharmadik, a University College London a tizenkilencedikről a huszonegyedik, a University of Edinbourgh a negyvenötödikről a negyvenkilencedik helyre csúszott vissza, két brit egyetem pedig kiesett a top százból.

Az ázsiai egyetemek ezzel ellentétben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el: a University of Tokyo a 8., a Kyoto University a 20., a National University of Singapore a 23., a kínai Tsinghua University pedig a 30. a listán.

Vesztesek és győztesek

A Times Higher Education World Reputation Rankings tavalyi listáján az első helyen a Harvard, a másodikon a MIT állt, a harmadik pedig a Cambridge volt. A "dobogósokat" a negyedik helyen a kaliforniai Berkeley, majd a Stanford, az Oxford, a Princeton, a tokiói, a Yale, végül a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech) követte.

Előkelő helyen szerepelt az Imperial College London (11. hely), a kaliforniai egyetem (12. hely), a michigani egyetem (13. hely), a John Hopkins egyetem (14. hely) és a chicagói egyetem (15. hely). A rangsor összeállításakor 131 ország 13 388 oktatójának véleményét kérték ki 2010 végén. Magyarországi egyetem akkor sem kerül a legjobbak közé - a magyar felsőoktatási rangsort itt nézhetitek meg.

Mire jók a felsőoktatási rangsorok?

Az egyetemi világrangsorok megjelenését évről évre heves vita kíséri, a rangsorok összeállításának elvei ugyanis nem mindegyik intézménytípusnak kedveznek – jellemzően a nagy múltú, nagy hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező egyetemek szereznek magas pontszámot. Azt már a külföldi oktatáskutatók is elismerik, hogy ezek a listák elsősorban nem a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem maguknak a felsőoktatási intézményeknek.

A listák aranybányának számítanak - marketingszempontból mindenképp. A Times Higher Education főszerkesztője szerint a listavezetők eleve előnnyel indulnak a hallgatókért folytatott harcban: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, sőt bőkezű támogatókra is számíthatnak.