Az egyetemi felvételit követően az egyik legfontosabb és vélhetően legnagyobb kihívás a megfelelő lakhatás megtalálása. Összeszedtünk mindent, amit érdemes tudnotok a lakásárakról, a kollégiumi jelentkezésről és arról, milyen megoldások vannak, ha ezek közül egyik sem jön össze.

120 990 jelentkező közül 90 334-en jutottak be valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére a 2024-es felsőoktatási felvételin.

A legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó felsőoktatási intézmény idén is a budapesti székhelyű Eötös Loránd Tudományegyetem volt, amit a vidéki egyetemek követnek; a debreceni, szegedi és pécsi egyetem.

A legnépszerűbb egyetemi karok listája ugyanakkor teljesen máshogy alakult; ennek első helyére az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara került, amit a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara követ. De belefért még a tíz lgnépszerűbb egyetemi kar listájába (az)

• Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara
• Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara
• Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara
• Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara
• Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara

De népszerű volt a Budapesti Corvinus Egyetem is, ezt azonban azért nem listáztuk, mert az egyetemen 2022 júliusa óta nincsenek karok, helyettük intézetek vannak az intézményben.

Az egyetemekre jellemzően az ország minden tájáról érkeznek hallgatók, akiknek a tanévkezdés előtti hetek jellemzően arról szólnak, hogy lakhatást találjanak. Ez lehet például egyetemi vagy magánkollégium, albérlet, a legszerencsésebbek pedig saját lakásba költözhetnek.

Folyamatosan drágulnak az albérletek

A KSH és az Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint augusztusban Budapesten átlagosan havi 250 ezer forintba kerül egy albérlet. Ez 1,4 százalékos drágulást jelent az előző hónaphoz képest, feltehetően épp a felsőoktatási felvételi és a tanévkezdés miatt, hiszen ebben az időszakban jellemzően megugranak az albérletárak az otthonról elköltöző leendő egyetemisták miatt.

Az ugyanakkor kerületenként eltérő, hogy milyen mértékben nőttek az albérletárak Budapesten. Míg például az I., II. és XII. kerületben "csak" 0,8 százalékkal emelkedtek, a korábban olcsóbbnak számító, éppen ezért népszerűbb pesti kerületekben a drágulás havi szinten 2,8 százalék is lehet. Ezek a lakások ugyanakkor még a "drasztikusabb" drágulás ellenére is olcsóbbak lehetnek, mint a belvárosi vagy budai lakások, egész egyszerűen azért, mert távolabb vannak az egyetemektől, a hallgatóknak hosszabb időbe telik tömegközlekedéssel eljutni az óráikra.

Nem sokkal olcsóbb egyébként Debrecenben sem lakást bérelni. A népszerű egyetemvárosban a lakbérindex szerint jelenleg átlagosan 230 ezer forintot kell fizetni egy albérletért.

Jobb helyzetben vannak azok, akik valamelyik másik vidéki egyetemvárost választották. Győrben átlagosan havi 190 ezer forint a bérleti díj; Szegeden 160, Pécsett 150 ezer forint a havi átlag, Miskolcon pedig már mindössze havi 110 ezer forintos átlagáron juthatnak albérlethez azok, akik a Miskolci Egyetemre járnak, vagy a közelben élnek és szeretnének elköltözni a szüleiktől.

Nem érdemes ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy az albérlet kifizetése csak egy kiadás a sok közül, hiszen ennek a költségéhez hozzáadódnak a számlák (víz, gáz, villany) és egyéb szolgáltatások (telefon, internet, tv, streaming szolgáltatók) díjai is.

Kedvezőbb, de nem mindenkinek jár a kollégium

A lakásbérlésnél jellemzően jóval olcsóbb lehetőség az egyetemi kollégiumba költözés. Számos kollégium közül válogatnak például azok, akik az Eötvös Loránd Tudománegyetemen kezdik a szeptembert, aminek összesen nyolc kollégiuma működik Budapesten, kettő pedig Szombathelyen. Ezek árai többnyire 12-19 ezer forint között mozognak, és ugyanannyit kell fizetnük a kollégiumi férőhelyükért az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben tanuló hallgatóknak.

Ezzel szemben a Budapesti Műszaki Egyetem és egyes vidéki intézmények kollégiumaiban már különbséget tesznek a hallgatók finanszírozási formái között, és többet kell fizetniük azoknak, akik önköltséges képzésen tanulnak. A BME Bercsényi 28-30 Kollégiumának havi térítési díja például az államilag támogatott képzésen tanuló hallgatók számára 11.650 ft, míg az önköltséges hallgatóknak 23.300 ft.

Érdekesség egyébként, hogy a vidéki egyetemek kollégiumai a legtöbb esetben jóval drágábbak, mint a budapesti egyetemeké. Debrecenben például a kollégiumi díjak 18-38 ezer forint között mozognak, Pécsett pedig 15 600 és 32 500 forint közöttiek az árak.

Ez természetesen még mindig kedvezőbb, mint lakást bérelni, kollégiumi férőhely azonban nem jár alanyi alapon mindenkinek. A kollégiumi felvételi jellemzően a felsőoktatási felvételit követően, augusztus elején/közepén indul, és a bekerülésnél mérvadó a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet és az is, hogy van-e például a jelentkezőnek valamilyen tartós betegsége.

A leadandó dokumentumok közé tartozik többek között az

• érettségi bizonyítvány,
• jövedelemigazolás és tanulói jogviszony igazolás,
• hatósági bizonyítvány,
• és tartós betegséget igazoló dokumentumok.

A jelentkezést ráadásul évente meg kell ismételni és a kollégiumok is ponthatárokat húznak a jelentkezők száma és a leadott dokumentumok által elért "rászorultság" alapján. Könnyen megeshet tehát az is, hogy az első évben nem vesznek fel titeket, de a második évben bekerültök az egyetemi kollégiumba. Ez ugyanakkor visszafelé is működik és egyik tanévről a másikra elveszíthetitek a férőhelyeteket.

Ha ez megtörténik, lakáskeresés előtt érdemes lehet megnézni a magánkollégiumok kínálatát. Több ilyen működik a fővárosban és a vidéki egyetemvárosokban is, és jellemzően ugyanolyan, vagy jobb szolgálatásokat kínálnak, mint az egyetemi kollégiumok.

Van például, ahol minden szobához tartozik saját fürdőszoba, ahol működik menza, van például medence vagy jól felszerelt, nagyméretű konyha. Ezek viszont drágábbak, mint az egyetemi kollégiumok. Találtunk például olyat, aminek a bérleti díja havi 85 ezer forint/fő. Ennyi pénzből viszont sok helyen már lakást is tudtok bérelni, ha nem egyedül, hanem barátokkal költöznétek.

Lehet a lakhatáson spórolni

Bár az egyetemi élet legköltségesebb velejárója kétségtelenül a lakhatás megoldása, számos olyan lehetőség van, amivel tudtok spórolni akkor is, ha sajnos nem kerültök be a legolcsóbb opciót kínáló egyetemi kollégiumokba. Az egyik ilyen amit már korábban is említettünk, vagyis az, hogy összeköltöztök a barátaitokkal vagy kerestek magatoknak lakótársat. Számos kifejezetten erre a célra létrehozott csoport működik például a Facebookon.

De mielőtt belevetitek magatokat a lakáskeresésbe, érdemes az egyetemeteknél érdeklődnötökről az alternatív lakhatási lehetőségekről. A Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem például számos bérbeadóval szerződésben áll annak érdekében, hogy a diákjaik megfizethető árakon, megbízható tulajtól jussanak lakhatáshoz.

Az ELTE és a Corvinus feltételrendszereinek megfelelő kiadó ingatlanokat az ingatlan.com külön listába gyűjtji amin keresztül az intézmények hallgatói kapcsolatba léphetnek a bérbeadókkal.

A programban résztvevő ingatlanokra pedig kiterjed az egyetemek etikai/fegyelmi szabályzata, ami egyfajta garanciát jelent a hirdetőink számára, hogy a bérleményben megbízható bérlő lakik majd

- írják.

Ha pedig nem tudtok, vagy semmiképp sem akartok lakásba költözni, de nem jutottatok be a kollégiumba; ha nem éltek túl messze attól a várostól, ahol tanulni fogtok, választhatjátok azt a kényelmetlen, de olcsó lehetőséget, hogy minden nap autóval vagy tömegközlekedéssel bejártok. Ha az utóbbit választjátok, vásároljatok országbérletet, hiszen így a diákigazolványotokkal havi kevesebb mint kétezer forintért utazhattok az egész országban.