Fontos, hogy minél többen benne maradjanak a rendszerben, ugyanakkor fenn kell tartani a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy felkészült szakemberek lépjenek ki a kapun a megszerzett diplomával – mondja a lemorzsolódás problémájáról Sonnevend Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.

2020 óta sok változás ment végbe ezen a képzési területen. Össze tudná foglalni ezeket, illetve milyen hatással voltak az ELTE-re?

Ahogy minden felsőoktatási intézményt, minket is erőteljesen érintett a COVID-járvány. Ez nagyon gyors átállást tett szükségessé, ami az e-learning rendszerek használatával, online oktatási lehetőségek megteremtésével járt együtt. A válság elmúltával ezek az eszközök harmonikusan beépültek az oktatásba, és ez összeségében pozitív változásokat hozott. 2017 óta van hatályban a módosított tantervünk, amely egyre inkább előtérbe helyezi a gyakorlatorientált oktatást.

A tanulmányok legelejétől tételes jogi tárgyakkal ismertetjük meg a hallgatókat, és igyekszünk felkészíteni őket különböző jogi problémák megoldására, mivel úgy tapasztaljuk, hogy ez a felvevőpiac részéről komoly elvárás. Úgy tűnik, hogy erőfeszítéseinket méltányolják a hallgatók is: ha megnézzük a felvételi számainkat, akkor az látszik, hogy közel 5000 jelentkezést regisztráltunk 2023-ban, amely jelentős növekedést jelent 2020-hoz képest. A felvett hallgatói létszám pedig az ÁJK által kínált összes szak tekintetében csaknem eléri az 1200-at.

Nem csökkentette a jogász képzés népszerűségét, hogy eltörölték a minimum ponthatárt, de ennek ellenére elég magas a belépési küszöb az állami képzésen?

Kétségtelenül egyre magasabb a ponthatár az államilag támogatott jogász nappali képzésen, idén ez 477 pont volt, ami rekord. Évente az állam 100 fő körül biztosítja az állami ösztöndíjas helyeket, de van még 420 önköltséges hallgatónk is, így összesen 520 nappalis hallgatót tudunk fölvenni. Szűk az államilag támogatott helyeknek a száma, ami szükségszerűen nagyon magasra teszi a lécet. Örülünk annak, hogy a teljes hallgatói gárda összességében nagyon erős, amit a 430 feletti átlagpont is jelez. De önköltséges képzésre ennél alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni, nem beszélve a levelező tagozatos jogászképzésről, ahová szintén fölvettünk több mint 440 főt. Szeretném még hangsúlyozni, hogy mi valamennyi szakunk esetében továbbra is tartjuk a 280-as belépési küszöböt.

Tudják támogatni valamilyen módon az önköltséges hallgatókat?

Ezt elsődleges feladatunknak tekintjük. Az államilag támogatott helyek szűk száma komoly akadály, ami nem is igazán illeszkedik abba a törekvésünkbe, hogy a legjobbakat válasszuk ki, hiszen két szűrő érvényesül: a teljesítmény és az anyagi teljesítőképesség. Ezért folyamatosan keressük a módját, hogy segíthessünk a jelentkezőknek. A Karon működő Lippay György Alapítvány ösztöndíjakat ad évente jelenleg 15-20 olyan hallgatónak, akik tanulmányaikban kiemelkedően teljesítenek, és anyagilag rászorulónak minősülnek. Ezen kívül bevezettük a Felező ösztöndíjat is, amelynek segítségével a legkiválóbb hallgatóinknak csak az önköltség felét kell megfizetniük. Ez utóbbit magasabb évfolyamokon is meghirdetjük, amit 2023-ban összesen 140 hallgató nyert el.

A kevés államilag támogatott hely miatt lehet, hogy a hallgatóknak az egyetem mellett dolgozniuk is kell, viszont a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint ezen a területen kevesebb, mint negyedük vállal munkát a tanulmányaik alatt. Ez a magas tanulmányi elvárás miatt van?

A statisztika valószínűleg nem minden hallgatót vesz figyelembe, aki jogi területen ténylegesen dolgozik a tanulmányai mellett. Az is igaz, hogy a jogi egyetemi elvárások elég magasak, és intenzív, folyamatos tanulást kívánnak meg, amit nem mindenki tud összeegyeztetni azzal, hogy egyidejűleg munkát is vállaljon.

Átlagosan három és fél hónap az elhelyezkedési idő, ami viszonylag magas. Milyen munkaerőpiaci helyzetre számíthatnak a pályakezdők?

ELTE-s diplomával jellemzően nem okoz nehézséget elhelyezkedni. A mi jogi karunkon végzettek az elsődlegesen az ügyvédséget célozzák, de nagy számban mennek ügyészségre, bíróságokra is a kollégák, és sokan helyezkednek el a közigazgatásban is. Ügyvéd kollégáktól rendszeresen érkeznek megkeresések, hogy ajánljunk jó jogász hallgatókat bizonyos állásokra. Meg kell említenem emellett, hogy hallgatóink egy része él az Erasmusplusz program diplomaszerzést követő szakmai gyakorlat lehetőségével, és első főállásukat ennek segítségével kapják meg valamely Európai Uniós tagállamban.

Ön is említette, hogy a jogász szak megkövetel egy teljesítményt. Mennyire jelent problémát a lemorzsolódás?

Létező jelenség, és természetesen igyekszünk a lemorzsolódást csökkenteni, de ennek az éremnek is két oldala van. Fontos, hogy minél többen benne maradjanak a rendszerben, ugyanakkor fenn kell tartanunk a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy felkészült szakemberek lépjenek ki a kapun a nálunk megszerzett diplomával. Sokfajta segítséget nyújtunk a hallgatók számára: oktató, illetve hallgató mentorok támogatják az elsőéveseket elsősorban a tanulásmódszertan területén. Emellett két kari tanácsadó pszichológusunk is segít azoknak, akik ezt igénylik.

Egyre több felmérés szól arról, hogy a pályakezdők inkább külföldön vállalnának munkát, ez a szempont már a felvételikor is előkerül. Milyen külföldi lehetőségeket nyújtanak az ELTE-n?

Mindkét irányban nagyon erős az Erasmus együttműködési hálózatunk: több mint 220 bejövő külföldi hallgatónk van évente, ami kiemelkedően magas szám az ELTE-n belül is, és kifelé menő irányban is Európa legjobb egyetemeivel van együttműködésünk. A tavalyi évben 222 hallgatónk utazott ki tanulmányi célból ösztöndíj támogatással valamely partneregyetemünkre, illetve szakmai gyakorlatra. Azt is fontos megemlíteni, hogy hallgatóink több mint száz idegen nyelvű jogi szaktantárgyból választhatnak évente karunkon.

Két idegen nyelvű részképzésünk is van: egy német a Göttingeni Egyetemmel, illetve egy francia nyelvű a párizsi Panthéon-Assas Egyetemmel. Több tucat hallgatónk van, akik ezt igénybe veszik, így mire elvégzik az ELTE-t, lesz egy német, vagy egy francia mesterdiplomájuk is. Tehát azt gondolom, hogy a külföldi lehetőségek terén jól állunk, de ezt továbbra is folyamatosan szeretnénk bővíteni.

Itt a magyar jogrendszert tanulják. Ez mennyire akadály a külföldi munkavállalás szempontjából?

Kétségtelenül nem annyira elfogadott a magyar jogi diploma, mint mondjuk egy orvosi, de ez nem egy abszolút akadálya a külföldi elhelyezkedésnek. Európai intézményekben, nemzetközi szervezeteknél természetesen nem akadály a magyar diploma, de sok olyan hallgatónk van - különösen az igazán kiemelkedő teljesítményűek között – akik külföldi ügyvédi irodákban helyezkednek el. Akár úgy, hogy nemzetközi beruházásvédelmi, kereskedelmi jogvitákkal foglalkoznak, vagy leteszik a jogi szakvizsgát az adott külföldi államban, például Németországban lehet magyar diplomára épülve jogi szakvizsgát szerezni. Végzettjeink legjobbjai közül sokan Párizsban, Londonban, Berlinben vagy Münchenben folytatnak jogi tevékenységet, sőt az egyik legnevesebb brit multinacionális ügyvédi iroda São Paolo-i irodájában is dolgozik néhány éve végzett hallgatónk gyakorló jogászként.

Ha az ÁJK-ra gondolunk, akkor főleg a jogászképzés jut eszünkbe. Mennyire népszerűek a további szakok?

Rendkívül népszerűek, aminek csak az egyik oka, hogy a politikatudományi képzésben az országban egyedül mi nyújtjuk a teljes palettát, a BA és MA képzés, illetve a ráépülő PhD fokozat csak a mi Karunkon érhető el. Alapszakra 122 hallgatót tudtunk idén is felvenni. Az országban elsőként nálunk elindított kriminológia mesterképzésre szintén jelentős számban jelentkeznek a hallgatók. Ez a képzés nagyon sikeresen működik együtt a jogász képzéssel, de a Politikatudományi Intézet és a Kriminológia Tanszék jeles oktatói a jogász kurzusokon is tartanak órákat, a politikatudományi képzésen tanuló hallgatók pedig bejárnak a nekik releváns közjogi órákra is, tehát van egy nagyon jó, tudatosan kialakított szinergia a három tudományterület között.

Magyarországon elég megosztott a társadalom, a hallgatók is sokféle véleménnyel jönnek ide. Ezt mennyire kell figyelembe venni a politikatudomány tanegység összeállításánál?

Én jogász vagyok, ezért csak óvatosan merek erről nyilatkozni, de a politikatudomány nem a politika tartalmáról, hanem a politikai folyamatok elemzéséről, modellekről, különféle politikatudományi, jogfilozófiai iskolákról szól. Nálunk az oktatás fókuszában az áll, hogy az egész rendszer működését hogyan lehet megérteni, hogyan lehet hatékonyan politikai tanácsot adni, akár politikai elemzőként működni. Függetlenül attól, hogy milyen tartalmú tanácsot ad valaki, és milyen irányban elemez.

Sok egyetemen van állam- és jogtudományi kar. Mivel tudják tartani az ELTE népszerűségét?

Nyolc jogi kar működik az országban, Budapesten rögtön három. Szerencsés a helyzetünk, mert nagyon jó az együttműködés a jogi karok között. Igyekszünk természetesen nem csak Budapesten, hanem az egész országban ismertté tenni a munkánkat, amiben sokat segítenek a különféle sajtóban megjelenő sikerek, a perbeszédversenyek, amelyeket a hallgatóink rendre megnyernek vagy a legjobbak között végeznek. Gyakorlatorientált képzést próbálunk nyújtani, ennek a jéghegynek a csúcsa a perbeszédverseny. Sok budapesti hallgatónk van, illetve vidéki diákok is, tehát mindenképpen országos vonzáskörű intézmény vagyunk, de mindezt a többi jogi karral harmonikus együttműködésben érjük el.

Már 2023-ban is változott a felvételi szabály, illetve jövőre is változni fog. Ez hogyan érinti az ELTE-t?

A jogalkotó, illetve a fenntartó jelentősen nagyobb szabadságot ad az intézményeknek, ami tulajdonképpen már 2023-tól, de különösen 2024-től érvényesül. Nálunk nincs változás abban, hogy egy emelt szintű érettségi továbbra is kötelező mind a jogász, mind a politikatudományi alapképzésen. Mivel az új rendszerben a középszintű érettségit tevő diákok csak az elért eredményük 67 százalékát számíthatják be a pontszámukba, egy legjobbra megírt középszintű érettségi is 33 pontos mínusz pontszámot eredményez a hallgatónak, ami kétségtelenül arra motivál, hogy két érettségit tegyenek le emelt szinten a jelentkezőink, annak ellenére, hogy ez jogilag nem elvárás, hiszen így megkaphatják a lehetséges 100 többletpontot. Azok számára, akik csak egy tárgyból tesznek emelt szintű érettségit, fontos tudni, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgáért is 50 pontot adunk a korábbi 40 helyett. Többletpontoktól függetlenül egy későbbi sikeres szakmai pályafutás előfeltétele is legalább egy európai, de inkább két idegen nyelv ismerete.