Két ló áll egy dobogó tetején, akik türelemmel viselik, hogy egy köpenyes férfi, Dr. Sótonyi Péter rektor krétával rajzol rájuk, hogy így mutassa be a teremben ülő hallgatóknak a testtájékokat. Évről évre így indul a tanév az Állatorvostudományi Egyetem elsőéves hallgatói számára.

Vannak, akik marhákkal, sertésekkel, szárnyasokkal foglalkoznak, mások macskákkal, nyulakkal, kutyákkal vagy épp egzotikus állatokkal. Ami az összes magyar állatorvosban közös, hogy mindannyian ugyanabban az intézményben, az Állatorvostudományi Egyetemen szerzik meg a diplomájukat.

Magyarország egyetlen állatorvosokat képző intézményébe évente körülbelül hatszoros a túljelentkezés. A 2023- as általános felvételi eljárás során a 11 féléves osztatlan állatorvosi képzésre 630 jelentkező közül végül 184 diák került be. Németh Tibor kisállatgyógyász szakállatorvos, a sebészeti tanszék vezetője szerint ők „a középiskolai oktatás krémje”, hiszen nem elég az államilag támogatott képzés 430 pont fölötti ponthatárát megugrani a bekerüléshez.

A szakon bent is kell tudni maradni, amihez többek között olyan tantárgyakat kell teljesíteni, mint az anatómia, szövettan, parazitológia, patológia és onkológia, nem beszélve a számos sebészeti, szülészeti és belgyógyászati gyakorlatról, és az élő állatok között, terepen eltöltött legalább 2 hetes állattenyésztési, takarmányozási és orvoslási gyakorlatokról.

 

Kisállatgyógyászok, lógyógyászok, sertés-egészségügyi szakállatorvosok

Sótonyi Péter nemzetközileg is elismert, többek között Széchenyi- és Príma-díjas állatorvosdoktor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és az amerikai Yale Egyetem vendégprofesszora szerint a 11 féléves képzés elvégzésével az intézmény hallgatói egységes, homogén diplomát kapnak, amivel bármilyen állat közelébe is kerülnek, tudják majd, hogy hogyan közelítsék meg, hogyan nyúljanak hozzá, és esetleg hogyan segítsenek rajta.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy akkor mégis hogyan lesz valakiből lógyógyász, kérődző állatokra szakosodott állatorvos, kisállatgyógyász, vagy éppen egzotikus állatokra specializálódott szakember, aki tud kezelni egy beteg oroszlánt az állatkertben, vagy éppen képes eltávolítani egy daganatot egy alig néhány dekagrammos hörcsög testéből.

„Az, hogy valaki mire szakosodik, tulajdonképpen csak a végzés után dől el, amikor elkezd valahol dolgozni. A hallgatók a 11 féléves osztatlan képzés elvégzése után, végzett állatorvosokként tizenegy szakirányú továbbképzési szak közül választhatnak, és dönthetik el, hogy milyen állatfajra specializálódnak”

– mondja Németh Tibor, az egyetem sebészeti tanszékének vezetője.

Sótonyi Péter, az intézmény rektora szerint a felvett hallgatók nagyjából 30 százaléka érkezik konkrét tervekkel az intézménybe; a legtöbben azért, mert a családjukban, közeli rokonságukban van állatorvos, vagy állatok közelében nőttek fel. A többi 70 százalék – függetlenül attól, hogy faluban, városban vagy a fővárosban nőtt fel – azért választja ezt a szakmát, mert szereti az állatokat, ők azonban az esetek többségében csak kutyákkal, macskákkal, lakásban is tartható kedvelt házikedvencekkel, illetve esetleg lovakkal találkoznak, házi- és haszonállatokkal aligha.

A szakember úgy látja, ennek az az oka, hogy mostanra szinte teljes egészében megszűnt a háztáji és kisparaszti gazdálkodás. Ezek helyét felváltották a nagyüzemek, emiatt pedig jóval alacsonyabb is azoknak a hallgatóknak a száma, akik elsős egyetemistaként azt tervezik, hogy az egyetem elvégzése után esetleg baromfikra, sertésekre vagy kérődző állatokra specializálódnának.

Pedig ezekre a szakemberekre ma is szükség van, ezért a diploma megszerzéséhez kötelező szakmai gyakorlatokba beépül a haszonállatokkal, és azok környezetében végzett munka, valamint az önköltséges hallgatókat támogató Marek József Ösztöndíj is azoknak a diákoknak járhat, akik vállalják, hogy a végzést követően legalább tíz éven keresztül a haszonállat-gyógyászat és az élelmiszerlánc-biztonság területén dolgoznak.

 

Megtanulni műteni

Németh Tibor szerint az egyetemen tanuló hallgatóknak nagyon sok olyan tantárgyuk van, amit egy általános állatorvosnak kötelessége a tudásanyagába beépíteni attól függetlenül, hogy később milyen irányba megy tovább. Az egyik ilyen természetesen a sebészet, amibe a tanszékvezető kisállatok plasztikai sebészetéről szóló óráján mi magunk is betekintést nyerhettünk.

Az óra rögtön a fogalom tisztázásával indult, a „plasztikai műtét” kifejezés állatok esetében ugyanis

nem szépészeti beavatkozást jelent, hanem azokat a műtéteket, melyek során helyreállítják egy állat sérült testrészét, javítják az életminőségét.

Az előadás itt is úgy zajlik, mint bármelyik másik egyetemen. A hallgatók egy nagy előadóban ülve hallgatják a katedrán előadást tartó oktatót, az elektronikus eszközeiken pörgetik a kivetített diákat és jegyzetelnek. A különbség annyi, hogy a prezentációban különböző sebekről, sérült állatokról is bekerültek képek, a hallgatók pedig azt tanulják, hogy hogyan érdemes összeölteni egy műtéti sebet a minél szebb és hatékonyabb gyógyulás érdekében.

Műteni azonban így aligha lehet megtanulni. A tananyag éppen ezért magába foglalja, hogy a gyakorlott állatorvosok műtéteinek megfigyelése után a hallgatók a tanulmányaik alatt úgynevezett fantom, vagyis mű állatokon gyakorolják a különböző beavatkozásokat, majd elhunyt állatok tetemein, úgynevezett kadavereken, és csak azt követően kerülnek élő állat közelébe az egyetem területén működő klinikán, miután már biztos kézzel és tudással tudnak hozzálátni a beavatkozáshoz. Ekkor természetesen továbbra is tanári felügyelet mellett.

A vér, a sérülések és a kadaverek látványához azonban még azoknak sem feltétlen könnyű hozzászokni, akik tudják, hogy ezzel jár a szakma.

Sótonyi Péter rektor szerint éppen ezért a hallgatók hozzászoktatása folyamatosan történik. Először úgynevezett „száraz anyagokat”, tehát csontokat látnak, majd ahogy haladnak előre, úgy épül bele egyre fokozatosabban a tananyagba az inak, zsigerek, a hús és a vér látványa, hogy mire eljutnak odáig, hogy műtétet lássanak, vagy esetleg maguk is műtsenek, már ne érje őket semmi meglepetésként.

„Legkésőbb a boncolásnál, a kórbonctan tantárgynál „kiesnek” azok a hallgatók, akiknél ez nem működik. Akik idáig eljutnak, a műtőben már nem fognak elájulni” – jegyzi meg Németh Tibor.

Kutató zoológus képzés

2023. szeptemberében új osztatlan képzés indult az egyetemen, ami leginkább azoknak a hallgatóknak kedvez, akik érdeklődnek az állatok és a természet iránt, de nem orvosi, hanem kutatói szempontból. A 10 féléves, angol nyelvű kutató zoológus mesterszak „természettudományos, állatorvosi, orvosi és agrár tudományterületek között átívelő” tudást ad a diákoknak, akik Kosztolányi András, a Zoológiai Tanszék tanszékvezetője szerint a jövőben elsősorban kutatókként, egyetemi oktatóként helyezkednek majd el, de nyitva állnak előttük a laborok, nemzeti parkok, ócenáriumok és állatkertek ajtajai is.   „Az, hogy ismerjük a különböző fajoknak a viselkedését befolyásolja, hogy meg tudjuk-e védeni őket vagy sem a kihalástól. Nem tudjuk, hogy az a kár, amit okozunk a természetben mikor fog egyszer csak összeomláshoz vezetni, ahogy azt sem, hogy a klímaválság mikor fog teljesen berobbanni, emiatt tehát rendkívül fontos a fajok védelme” – válaszolta Kosztolányi András azon kérdésünkre, hogy társadalmi szempontból miért lehet fontos a kutatók munkája.

Külföldön is van presztízse

Az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint az intézményben jelenleg a magyar diákokkal együtt összesen 70 különböző nemzetiségű hallgató tanul. Sokan érkeznek Németországból, Spanyolországból, Írországból, Máltáról, Izlandról és Norvégiából, de akár ennél távolabbról is. A legtöbben az ír hallgatók vannak. Ugyanis az ír állatorvosnak készülő diákok körében a dublini székhelyű UCD School of Veterinary Medicine után  a magyar Állatorvostudományi Egyetem a legnépszerűbb.

Ennek egyik oka, hogy az 1787-ben alapított egyetem Európa egyik első állatorvostudományi intézménye volt, így a hírneve és presztízse már több mint 230 éve épül. Mindemellett pedig az egyetem számos nemzetközi akkreditációval is rendelkezik, köztük az Európai Állatorvos-képző Intézmények Egyesületének (EAEVE=European Association of Establishments for Veterinary Education) akkreditációjával, amit Európában hetedikként kapott meg 2014-ben, így a diplomáját Európa összes országában honosítás nélkül elfogadják.