Már közel 140 ezren kaptak diplomát nyelvvizsga nélkül Felsőoktatás
Eduline/MTI

Már közel 140 ezren kaptak diplomát nyelvvizsga nélkül

Az idei nyári döntés óta tizenegyezer új oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül.

Idén is nagyon sokan jelezték a minisztériumnak, hogy a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához előírt nyelvvizsgát, így a kormányzat - hetekig tartó huzavona után - úgy döntött, idén is kiadják az okleveleket nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.

Úgy, mint 2020-ban, a kormány a vírushelyzetre való tekintettel idén is engedte, hogy a sikeresen záróvizsgázó hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkaphassák a diplomájukat. Az intézmények 2021 januárjáig 128 ezer oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül, az idei nyári döntés óta pedig további 11 ezer új, nyelvvizsga nélküli diploma született.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium úgy fogalmaz, a járványhelyzet megnehezítette a nyelvtanulást, a hallgatók kevesebb vizsgaalkalmon próbálkozhattak. A gazdaság újraindításához ugyanakkor szükség van a diplomás munkavállalókra, ezért vehetik át az oklevelet a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.